Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 117 — hasonló eljárás büntetése ezelőtt szokásban volt, a szokásjog ezen megállapítása a büntető törvénykönyvek életbeléptekor, az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 3. §-a által hatályon kivül helyeztetett, minélfogva vádlottat törvényes jogalap hiányában felmenteni kellett. Oly cselekmény, melyet valamely szabályrendelet tilalmaz ugyan, de arra büntetést nem szab, egyéb törvényes rendelkezés hiányában kihágás gyanánt nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 1770. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. P. bérkocsis, az engedélyezettnél több jármű tartása által elkövetett hihágás miatt a bérkocsi iparról alkotott törvényhatósági szabályrendelet 1., illetve 24. §-a alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik: mert az idézett szabályrendelet 24. §-a az 1. § rendelkezésének áthágására büntetést nem szab és vádlott cselekméivye egyéb törvény vagy rendelet alapján sem büntethető. Hatósági közeg hivatalos kötelességének elmulasztása kihágási eljárás során nem bírálható el, hanem fegyelmi útra tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2061. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a pétervásári járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, M. A. erdőkerülő, a vadászati kihágásnak és N. L. községi jegyző, hivatalos kötelessége elmulasztásának vádja alól felmentettek, a panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: M. A.-ra vonatkozó része indokainál fogva helybenhagyatik; N. L. községi jegyzőre vonatkozó része pedig, miután ellene a hivatalos kötelesség elmulasztásának vádja emeltetett, mint a kihágási ügykörbe nem tartozó, megsemmisíttetik. Szolgabírói rendelet valamely cselekményt kihágásnak nem minősíthet, azonban az elrendelt intézkedést az illető félnek költségére érvényesítheti. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 265. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az n — i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Sz. Gy. őr Cs. M. s társai a 4910/88. sz. szolgabírói rendeletbe ütköző azon kihágás miatt, hogy kútjaikat be nem kerítették, illetve korláttal el nem látták, ugyanazon rendelet alapján 50—50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10—10 napi elzárásban, továbbá 6 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: nem felebbezett részében érintetlenül hagy a tik, büntető részében megváltoztatik és vádlottak a terhükre rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetnek. Mert a kbtk. 1. §-a értelmé-