Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 118 ben kihágást csak azon cselekmény képezhet, melyet törvény, miniszteri rendelet, törvényhatósági vagy ezen joggal fel nem ruházott szabad kir. város vagy rend. tanácscsal biró város által kiadott szabályrendelet kihágásnak nyilvánít. Miután ezek szerint főszolgabírói rendelet valamely cselekményt kihágásnak' nem minősíthet, vádlottak büntetendő cselekmény hiánya miatt felmentendők voltak. Miről oly felhívással értesíttetik, miszerint az eljárt főszolgabírót utasítsa, hogy az Ítélet alapjául szolgáló rendeletének akként szerezzen érvényt, hogy azt az illetők költségén hajtsa végre. Szabályszerüleg? ki nem hirdetett hatósági intézkedés be nem tartása kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 5321. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a k—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával K. J. birtokos a hivatalos eljárásban levő csendőrök irányában használt sértő kifejezések és az ugyanakkor K. községben tartott népünnepély alkalmából tett hatósági intézkedésnek megszegése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 46. és 78. §-ai alapján 50 és 50 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5 és 5 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a hatósági közeg megsértése miatt kiszabott büntetésre vonatkozó része indokainál fogva helybenhagyatik, ellenben a hatósági intézkedés megszegéseért történt elmarasztaltatására vonatkozó részében megváltoztattatik és panaszlott az e miatt kiszabott büntetés alól felmentetik, mert az iratok közt foglalt szolgabírói jelentés szerint a pünkösdi ünnepen tartott népünnepély alkalmából a korcsmai záróra iránt tett hatósági intézkedés szabályszerüleg nem hirdettetett ki, miért is panaszlott arról kötelességszerűen tudomást nem is szerezhetett. Ha valamely megyei kihágási szabályrendeletben az, hogy azon szabályrendelet büntető határozatai a rendezett tanácsú városokra is érvénynyel birnak, határozottan kimondva nincs, az ilyen megyei kihágási szabályrendelet az ugyanazon vármegyebeli rendezett tanácsú városokban alkalmazást nem nyerhet. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 4518. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a Cz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítéletben kiszabott büntetés felemelésével N. N.-né korcsmáros, záróra be nem tartása által elkövetett s az 1888. évi 207. sz. a. alkotott megyei szabályrendelet 39. §-ába ütköző kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 60 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 6 napi elzárásban és a felmerülhető tartási s végrehajtási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett Írásbeli felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott N. N.-né a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert az elmarasztalás jogalapjául vett, a mult évi 207/kgy. sz. a. alkotott megyei szabályrendelet 37. §-a, melyben a zárórák meg vannak állapítva, a rendezett tanácsú városokra ki nem terjedvén, Cz. városának pedig zárórákat megállapító, miniszterileg jóváhagyott szabályrendelete nem lévén, panaszlott cselekménye törvényes jogalap hiányában nem büntethető.