Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 116 — a város közönségét a kellő szabatosság érdekében oly megjegyzéssel értesítem, hogy az idéző végzésnek a rendőrkapitány által használt űrlapjában foglalt azon kifejezés, hogy panaszos meg nem jelenése esetén ugy fog tekintetni, mintha panaszától elállott volna, nem felel meg az eljárási szabályok 56. §-ában foglalt azon rendelkezésnek, mely szerint a tárgyalást rendelő végzésben figyelmeztetendő a sértett fél, hogy meg nem jelenése esetén ugy fog tekintetni, mintha kárkövetelésének a kihágás iránti eljárás folyama alatt leendő érvényesítéséről lemondott volna. Kihágási eljárás rendén panaszlott az előéletére vonatkozó s a valóságnak meg nem felelő vallomásért nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 1764. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával P. J. bérkocsis, fuvardíj tulkövetelés miatt a városi bérkocsi szab. rend. 47. és 48. §-ai alapján 20 írt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljáró kihágási biró kérdésére valótlanság bemondása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 43. §-a alapján még 5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 1 napi elzárásban, valamint panaszos Sz. L. részére az általa tulfizetett 2 frt 20 krral visszafizetésében, az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőrendű kihágásra vonatkozó része indokainál fogva helybenhagyatik; a másodrendű kihágásra vonatkozó része azonban megváltoztatik és panaszlott ezen kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik; mert panaszlott azon cselekménye, hogy a kihágási biró által előélete iránt hozzáintézett kérdésre a valóságnak meg nem felelő feleletet adott, fenti törvényszakasz által kihágásnak minősítve nincsen és igy törvényes alap hiányában elmarasztalható nem volt. 4. Minősítés. Az 1880. évi XXXVII. t. -cz. 3. §-a szerint a szokásjog r egállapitásai hatályukat vesztették, minélfogva az oly rendkihágások, melyeket sem törvény, sem m. kir. miniszteri rendeletek, sem végül jogérvényes törvényhatósági szabályrendeletek kihágásokká nem minősitenek s azokra büntetést nem szabnak — törvényes jogalap hiányából büntetés alá nem vonhatók. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 1049. sz. határozata: A vármegye alispánjának II-foku ítélete, melylyel a sz—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet, mely szerint T. Gy. bérkocsitulajdonos goromba eljárásáért rendőri uton 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban marasztaltatott el — feloldatott s vádlott felmentetett, panaszló Sz. Lajos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, helybenhagyatik, mert a megyének oly irányú törvényesen megerősített szabályrendelete, mely a panasz tárgyává tett eljárást kihágássá minősítvén büntetni rendelné, nem létezik; a mennyiben pedig az ily s ehhez