Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 115 — egész eljárással együtt megsemmisíttetik és az ügyiratok az illetékes kir. birósághoz illetékes elbírálás végett áttétetni rendeltetnek; mert a tárgyalást nem az erre illetékes főszolgabíró, hanem a szolgabíró vezette és ítéletet is ez hozott, a nélkül, hogy az 1881. évi 1567. számú itteni rendelet értelmében a rendőrbiráskodásra a törvényhatóság részéről forma szerint történt feljogosittatását igazolta volna; továbbá, mert a panaszlott előéletére vonatkozó adat hiányzik, holott az a büntetés kiszabásánál figyelmen kívül nem hagyható. A másodfokú ítélet pedig szabálytalan, mert rendalkező részében nem tartalmazza sem a kihágás megnevezését és hivatkozást a büntetés alapjául vett törvényszakaszra, sem a panaszlott személyazonosságának megállapítására vonatkozó adatokat, sőt az iratok közt mindenütt N. név alatt szereplő panaszlott Ny. név alatt lett marasztalva, továbbá nem tartalmaz intézkedést a büntetés hovaforditása, sértett fél követelésére és az eljárási és tartási költségek megtérítésére nézve; végre, mert az eljárás folyamán panaszlott ellen valamely a vadászati törvény alapján büntetendő cselekmény tényálladéka bebizonyítva nem lett. A mennyiben pedig azt vallotta, hogy egy idegen területen talált döglött őzet saját czéljaira felhasznált, ezen ténye a bt. 365. §-ába ütköző vétséget képezvén, annak elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezeknél fogva az egész eljárás megsemmisítendő és az ügyiratoknak a kir. bírósághoz leendő áttétele elrendelendő volt. Valamely kihágásnak vádlott által való tagadása esetén a tanuk a vádlott jelenlétében hallgatandók ki. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 1784. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a s—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával K. S. p—i lakos hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek sértő kifejezésekkel illetése által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 1 frt 40 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; köteleztetett továbbá a reá kirótt kavics-prizma teljes kihordására, az elmarasztalt által beadott felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megsemmisíttetik és az eljárási utasítás 66. §-ának tekintetbevótelével szabályszerű uj tárgyalás és uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Mert vádlott a kihágást tagadván, a tanuk az előljáró hatósági személy által vádlott jelenlétében lettek volna kihallgatandók. Kihágási ügy tárgyalására meg nem jelenő panaszos fél elmaradása az eljárást magában véve meg nem szünteti, hanem panaszos ugy tekintendő, mintha kárkövetelésének a kihágási eljárás folyamán való érvényesitéséről lemondott volna. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2059. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, B. A. hivatását teljesítő hatósági közegnek szóbeli megsértése által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a alapján 15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 1 frt 20 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik. Miről 8*