Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 114 — taltattak el, végül az ítélet a fenforgó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal közöltetni rendeltetett, — csupán M. G. elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: a nem felebbező V. P.-re nézve érintetlenül hagyatik, M. G.-t illetőleg azonban az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik és e részben uj szabályszerű eljárás s ujabb elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el: mert most nevezett panaszlott az ügy tárgyalására, akadályoztatása miatt fiát elküldötte, s pedig állítólag azon kérelemmel, hogy a tárgyalás ő reá nézve halasztassék el. s ennek daczára a kellő meghatalmazással nem is biró fiúval az ügy letárgyaltatott, noha észrevehető volt, hogy ez utóbbi az ügy felől elégséges tudomással sem bír, majd pedig innen vett felvilágosítást kívánó rendelet folytán'tett jelentés szerint, a nevezett panaszlott, egyáltalán a. tárgyalásra meg nem jelentként tekintetve, makacsságból marasztaltatott el, — azután továbbá az elsőfokú Ítélet annak idején csak a tárgyaláskor a nevezett fiu előtt kihirdetve, magával az érdeklett panaszlottal közöltetve sem lett, és mégis a másodfokú Ítélet, csak a másik vádlott felebbezése folytán, az ekép nem is felebbezett panaszlottra is kiterjeszkedett, és csak a másodfokú ítélettel együtt lett az utóbbival az elsőfokú Ítélet is utólagosan közöltetve. Ily szabálytalan eljárás miatt, s mert kérdésben levő panaszlott az általában követett eljárási gyakorlat ellenére, védekezhetési jogától meg nem fosztható, reá nézve az egész eljárás a hozott alsóbbfoku ítéletekkel együtt megsemmisítendő és e tekintetben uj szabályszerű eljárás s ujabb elsőfokú ítélet hozatala volt elrendelendő. A kihágások felett itélő közigazgatási hatóságok, a kihallgatott tanukat vallomásaikra meghiteltethetik. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 1091. sz. határozata: A vármegye alispánja jelentésében az iránt kért felvilágosítást, vájjon a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben az eskü az eljárásra hivatott elsőfokú közigazgatási hatóságok előtt letehető-e? Ezen jelentésre, tudomásvétel és miheztartás végett, a következőkben kívántam a megye közönségének válaszolni. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában az igazságügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott 38,547. ex 1880. sz. belügyminiszteri rendelet 66. §-ának szövegezéséből kétségtelen, hogy az 1880. évi XXXVII. t.-cz. által a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágá ;i ügyekben «a tárgyaló hatósági személy» a felektől, tanuktól és szakértőktől az esküt kiveheti. Az eljáró közigazgatási hatóság által kivett eskünél a bíróságok által használt esküminta alkalmazandó. Kihágási ügyben a panaszlott előéletére vonatkozó adat, mint a mely a büntetés kiszabásánál figyelmen kivül nem hagyható, szintén beszerzendő. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1145. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a korponai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet megváltoztatásával Ny. Pál, tilos időben vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján 40 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 4 napi elzárásban marasztaltatott el az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az