Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 110 hallgattatván, reá, valamint N. P.-re, mint a nevezett volt gazdájára az Ítélet kiterjeszthető nem volt, Miről a vármegye közönsége azzal a megjegyzéssel értesíttetik, hogy figyelmeztesse az alattas hatóságokat, mikép 2 frtot felül nem haladó pénzbüntetés helyett — az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a értelmében 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg. Ha a kihágással vádolt egyén kellő idézés daczára sem személyesen, sem meghatalmazottja által nem jelent meg a tárgyaláson, a tárgyalás még is megtartandó, s az itélet az ekként kiderített tények és bizonyitékok alapján hozandó. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1585. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a v—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú itélet részbeni megváltoztatásával B. Imre róm. kath. lelkész a róm. kath. vallású St. Ferencz és ev. ref. vallású F. Julianna szülők Margit nevü leánygyermeke keresztelési bizonylatának az illetékes lelkészi hivatalhoz meg nem küldése miatt, az 1890. évi 10,086. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 4. pontja alapján 50 frt pénzbüntetésben,: nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, egyszersmind a másodfokú hatóság kötelezte B. Imre plébánost, hogy a St. Ferencz és F. Julianna házastársak Margit nevü gyermekük keresztelési anyakönyvi kivonatát, az itélet jogerőre emelkedésétől 8 nap alatt a járási közigazgatási hatóságnak annyival is inkább megküldje, mert ellen esetben panaszló kérelmére ezen kivonat karhatalommal s panaszlott költségére fog tőle beszereztetni, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: tekintettel arra, hogy a megtartott tárgyalás során a tényállás ki nem derittetett, az Elj. Szab. 58. §-a értelmében pedig, ha a kihágással vádlott egyén kellő idézés daczára sem személyesen, sem meghatalmazottja által nem jelent meg a tárgyaláson, a hatóság a tárgyalást megtartja és a kiderített tények és a felhozott bizonyitékok alapján hozza ítéletét, jelen másodfokú itélet az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik s a tényállás kiderítésére uj tárgyalás, melynek során esetleg St. Ferencz és neje is, mint tanuk kihallgatandók lesznek, és a kifejlendőknek megfelelő uj elsőfokú itélet hozatala rendeltet k el. A kihágási ügy tárgyalásához meg nem jelent vádlottak önvcdelmi jogukról lemondottak gyanánt nem tekinthetők s igy panaszló fél adatai valóknak még el nem fogadhatók, hanem a hatóság köteles rendszeres tárgyalást tartani s a kiderített tények^ valamint a felhozott bizonyitékok alapján Ítélni. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 182. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az n—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú itélet elsőrendű vádlott S. J. korcsmáros által felebbezett részében helybenhagyatott s nevezett vádlott záróra be nem tartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 10 forint pénzbüntetésben hatósági engedély nélküli zenéltetés és botrányt okozó részegség miatt az idézett t.-cz. 76. és 84. §-a alapján 5—5 frt pénzbüntetésben vagy nemfizethetés esetén összesen 3 napi saját költségű elzárásban és a 4 frtnyi eljárási költségek egyetemleges megtérítésében marasztaltatott el, nem felebbezett másodrendű vádlott R. J. n—i lakosra vonatkozó részében ellenben, mely szerint a vádlott a kbt, 84-ik §-a alapján botrányt okozó részegség miatt-