Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 111 — u. a. t.-cz. 84. §-a alapján 5 írt pénzbüntetésre, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásra, továbbá 4 írt eljárási költségek egyetemleges megtérítésére és a felmerülhető tartásköltségek viselésére ítéltetett, az I. rendű vádlott és a mennyiben a másodfokú Ítélet az elsőfokú ítéletet nem felebbező II. rendű vádlottnak is kihirdettetett, az utóbbi által is bejelentett íelebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik és uj eljárás, valamint uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el; mert a mint az elsőfokú Ítélet indokolásából kitűnik, vádlottak kellő idézés daczára a tárgyalásra sem személyesen, sem meghatalmazott által nem jelenvén meg, az Elj. szab. 58. §-a alapján ugy tekintettek, mintha önvédelmi jogukról lemondtak volna s minélfogva a nélkül, hogy tárgyalás tartatott s a feljelentő fél által hivatkozott tanuk kihallgattattak volna, a panaszló íél adatai valóknak fogadtattak el s ezek nyomán vádlottak a kbt. idézett szakaszai alapján marasztaltattak el. Minthogy azonban az Elj. szab. 58. §-a világosan rendeli, miszerint vádlottak meg nem jelenése esetén a tárgyalás megtartandó, mi a jelen ügyben meg nem történt s másrészt az idézett §-ban nem az mondatik, hogy oly esetben az ellenfél adatai minden további bizonyítási eljárás mellőzésével valóknak lennének tartandók, hanem az eljáró hatóságnak kötelességévé tétetik, miszerint az általa kiderített tények és felhozott bizonyítékok alapján hozzon ítéletet, de azonfölül az Elj. szab. 63. §-ának végszaka szerint is, az eljáró hatóság az igazság kiderítésére szolgáló minden adatot összegyűjteni köteles, annálfogva a jelen ügyben hozott ítéletek ezen hiányok miatt meg voltak semmisitendők és uj eljárás, valamint uj elsőfokú ítélet hozatala volt elrendelendő. A 12 és 13 éves életkorban levő gyermekek kihágásért nem büntethetők. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 903. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az n—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet felebbezett részének helybenhagyásával ifj. K. József földmives fiu, K. P. József, K. T. József, N. Samu János földmivesek, T. Antal kanász, K. József és B. József földmivesek, H. Gyura szolga, K. József földmives, ifj. K. József földmives fiu, T. István napszámos, K. János czipész, 8. József földmives, P. János kanász, P. János napszámos, Cz. János, M. János és P. Sándor földmivesek, mindannyian k—i lakosok, hasznos vadnak tiltott eszközök által1 elejtése, illetve elfogása miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján fejenkint 100 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá 11 frt 50 kr. eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett íelebbezés folytán felülvizsgáltatván, M. János és P. Sándorra nézve indokainál fogva helybenhagyatik, egyebekben azonban akkép változtattatik meg, hogy ifj. K. József és ifj. K. József 12 s illetve 13 éves földmives fiuk ellenében a hozott marasztaló határozatok hatályon kivül helyezése mellett az általános büntető törvény és szabályok értelmében a további eljárás ifjú koruknál fogva beszüntettetik; továbbá K. P. József földmives az 1883. évi. XX. t.-cz. 27. §-ába ütköző kihágás vádja és következményei alól felmentetik, mert maguk a terhelőén valló hiteles erdőőrök vallomása szerint is, a nevezettnél hurkok vagy tőrök lakókelye területén sem találtattak és így bizonyíték hiányában és a nevezett tagadásával szemben, megczáfolatlanul állván azon védekezése, hogy a nála talált foglyokat tilos eszköz nélkül puszta kézzel fogta el, ellene az idézett tör-