Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 109 — pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban és egy őznek lövéseért ugyanazon törvényczikk 31. §-a alapján 20 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 2 napi elzárásban, továbbá 8 írt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt a vizsgálat hiányossága miatt megsemmisíttetik, és szabályszerű uj tárgyalás alapján uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el; mert az elsőfokban eljárt hatóság a tárgyalás folyamán nem terjeszkedett ki a vadászati kihágás elkövetésének beigazolására, sem azon körülmény felderítésére, hogy az állítólag panaszlott lakására szállított nyúzott őz hogyan és honnét került panaszlott talyigájára, daczára hogy a vármegye alispánjának határozatában erre kifejezetten utasítva lett. Kihágási ügy tárgyalása a panaszlott képviseleti jogának hátrányára, a kitűzött napnál előbb meg nem tartható. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3245. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a cs—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Sz. Ferencz kereskedő, takonykóros lova betegedésének be nem jelentése miatt az 1888. évi VII. t.-cz. 149. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az egész eljárással együtt megsemmisíttetik és a tényállást tüzetesen felderítő uj tárgyalás után, uj szabályszerű elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el, mert az iratok szerint az eljárt elsőfokú hatóság által a tárgyalás nem az ezen kihágási ügy tárgyalására kitűzött határnapon, hanem ezt megelőzőleg több nappal tartatott meg és ez által panaszlott azon jogától, hogy a tárgyaláson magát meghatalmazott által képviseltesse, megfosztatott. Kihágással vádolt, de ismeretlen helyen tartózkodó egyén, a terhére rótt kihágásért, előzetes kihallgattatása nélkül nem büntethető. Két forintot felül nem haladó pénzbüntetés helyett pedig 12 óránál hosszabb elzárás meg nem állapitható. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3348. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint az M. járási főszolgabíró által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával F. S. és társa, valamint ismeretlen helyen tartózkodó T. Gy. mezőrendőri kihágás miatt a 2357/85. számú bm. szabályrendelet 25. §-a alapján 2—2 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá 2 frt 82 kr. kártérítésben, 40 kr. becsüköltség, 9 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el s a kár, becsüköltség és eljárási költségekért N. T. és társai mint a kárt okozó állatok tulajdonosai felelőssé tétettek, N. F. szóbeli felebbezése folytán felülvizsgáltatván. F. S. és K. M. s ebből folyólag a nevezettek gazdáira vonatkozó nem felebbezett részeiben érintetlenül hagyatik; T. Gy.-re vonatkozó nem felebbezett és N. F.-re vonatkozó felebbezett részében azonban hivatalból megsemmisíttetik, mert felebbező N. T.-nek a mezőrendőri kihágást állítólag elkövető T. Gy. nevü volt cselédje, miután ismeretlen helyen tartózkodik, a tárgyalás során ki sem