Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 79 — bező ugyanezen alapon a kir. Curiának 1886. évi decz. 4-én 273. sz. alatti határozata szerint a választók közé felvétetett, az pedig, bogy most a házat nejével együtt közösen nem bírná, mivel sincs bizonyítva. A lelkészek és segédlelkészek választói joggal csak úgy bírnak, ha valamely egyházközségben hivatalosan rendesen alkalmazva vannak. Zárdában lakó szerzetesek egyházközségben alkalmazottakul nem tekinthetők. 1887. évi 11. sz. határozat: A központi választmány felebbezett határozata helybenhagyatik. Mert a lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlását az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a attól feltételezi, hogy ők valamely egyházközségben olyankor hivatalosan alkalmazva legyenek, de a felszólalók ilyetén rendes alkalmaztatásukat nem mutatták ki; és az, hogy ők lelkészi, illetve segédlelkészi teendők végzésére alkalmilag kisegitőkül s helyettesitéskép igénybe vétetnek, rendes alkalmazásnak nem tekinthető. Ellenkezőleg, midőn a felszólalók maguk sem állítják, hogy a Szt.-Ferencz-rendi szerzetesek KÖrmöezbányán plébániával bírnának és a midőn beadványaikból kitűnik, hogy ők az ottani zárdában laknak és élnek: ez arra enged következtetni, hogy a körmöczbányai egyházközségben alkalmazva nincsenek. De a felebbezők közül G. Gyula, B. Kiüt és M. András azt sem mutatták ki az id. törvény 9. igához képest, hogy mint tanárok s tanítók illető állomásukra a törvény értelmében kineveztettek, választattak, vagy hivatalukban megerősíttettek; és igy nincs megczáfolva a központi választmánynak a felebbezvényre tett azon észrevétele, miszerint az ottani elemi iskolákban a tanításról a r. kath. plébános gondoskodik akkép, hogy azt időnkint más-más szerzetes által teljesítteti. Végre azt, hogy a szerzetesi papnövelde, melyben B. és M. állítólag tanárkodnak, nyilvános tanintézet jellegével birna, a felebbezők nem is állítják. A választói jogosultság alapjául a külön czimek alatti rokon adónemek, mint a házbér-, házosztály- és földadó, egyesithetők. 1887. évi 33. sz. határozat. Tekintve, hogy felebbező J. Istvántól a választói jogosultság csak azon okból tagadtatott meg, mert a közp. választmány határozata szerint a külön czimek alatt hozott adónemek nem egyesithetők; tekintve továbbá, ha a csatolt adókönyvecskék tanúsága szerint felebbező házosztály-, illetőleg házbéradó és földadó czimén annyi adót fizet, mely a választói jogosultság megállapitására elégséges, a házbér-, valamint házoszíály-földadó mint rokon adónemek pedig egyesithetők: a közp. választmánynak a kitörlést elrendelő határozata megváltoztattatik és J. István az egri választói kerület választói névjegyzékébe felvétetni rendeltetik. A választói névjegyzék uj összeírásának elrendelése és a minimális adóalap megállapítása a Curia hatáskörébe nem tartozik. 1887. évi 66. sz. határozat. A felebbezésnek nem adatik hely. Mert sem a felszólalás, sem a felebbezés arra nézve, hogy a választók névjegyzékébe kik vétessenek fel vagy hogy kik töröltessenek ki abból, nem tartalmaz a kir. Curia által elbírálható