Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)
— 227 felebbezés tárgyává tett, nem tartozván azon határozatok sorozatába, melyek ellen magánfelek az 1870. évi XLII. t.-cz. 4. §-a (1886. évi XXI. t.-cz. 8. §.) alapján felfolyamodással élhetnek, N. Gyula azon kérelmének, hogy azt hatályon kivül helyezzem, helyt nem adhattam. Helyi érdekű vasútvonal létesítésének előmozdítása tárgyában hozott, a pártolást elvben kimondó megyei közgyűlési határozat ellen felfolyamodásnak helye nincs. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 5609. sz. határozata : A belügyminiszter Cs. vármegye közönségének azon határozatát, mely szerint a sz—i helyi érdekű vasút létesítésének, a megye részéről erkölcsi és anyagi támogatásban leendő részesítése elvben kimondatván, az anyagi támogatás mérvének meghatározása a vasúti előmunkálatok befejezés utáni időre halasztatott, a K. P. és érdektársai által közbevetett felfolyamodás folytán birálat alá vévén, azt, tekintettel azon körülményre, hogy a belügyminiszter által e részben megkeresett közmunka- és közlekedési miniszter kijelentéséhez képest a kérdéses vasút létrejövetele közforgalmi szempontból is kívánatos, tekintettel továbbá arra, hogy a megye közönsége az 1880. évi XXXI. t.-cz. 10. §-a értelmében a helyi érdekű vasutak segélyezésére jogosulva van, s különben is a segélyezés ezúttal csak elvben mondatván ki, ez felfolyamodók érdekeit nem sértheti, a neheztelt határozatot a közmunka- és közlekedési miniszterrel egyetértőleg helybenhagyta s kijelentette, hogy folyamodók a segélyezés mérve iránt ezután hozandó határozat ellen annak idején felebbezhetnek. Törvényhatósági közgyűlési interpelláczióra adott választ tudomásul vevő közgyűlési határozat ellen felebbezésnek helye nincs. Az 1886. évi XXI. t -cz. 68. §. d) pontjában foglalt azon intézkedés pedig, hogy az alispán végrehajtja a kormánynak a törvény 19. §-a szerint azonnal és feltétlenül végrehajtandó rendeleteit s eljárásáról a legközelebbi közgyűlésnek jelentést tesz, fegyelmi ügyekre és határozatokra nem vonatkozik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 66,827. sz. határozata : B. István vármegye bizottsági tag részéről a folyó évi május hó 29-én és 30-án tartott közgyűlésben M. János v—i főügyész ellen 1884 — 85-ben folyt fegyelmi vizsgálat tárgyában az alispánhoz intézett interpelláczióra adott alispáni válasz tudomásul vételét tartalmazó 93. számú határozat ellen benyújtott felebbezést, a vármegyei főispán meghallgatása után, a szóban levő közgyűlési határozatnak érintetlenül hagyása mellett, az alant felsorolt indokokból visszautasitandónak találtam. Eltekintve ugyanis attól, hogy egy közgyűlési interpelláczióra adott választ tudomásul vevő közgyűlési határozat ellen, a fennálló szabályok szerint felebbezésnek helye nincs, a vármegyei alispánt, kinek eljárása ellen irányul tulajdonképen a felebbező panasza, ez ügyben semmi mulasztás nem terheli. Az 1886. évi XXIII. t.-cz. 12. §-a értelmében ugyanis, mely a törvényhatósági tisztviselőkre vonatkozó fegyelmi határozatoknak jogerőre emelkedés után a törvényhatósági közgyűléshez való bejelentést rendeli el, magának az illetékes fegyelmi hatóságnak áll kötelességében a bejelentés eszközlése. Ezen bejelentésnek elmulasztásáéit az alispánt, ki a tiszti főügyésznek illetékes fegyelmi hatóságát nem képezi, a dolog természete szerint nem érheti felelősség. A felebbező által hivatkozott 1886. ló*