Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 228 — évi XXI. t.-cz. 68. §-a d) pontjában foglalt intézkedés pedig fegyelmi ügyekre és határozatokra nem vonatkozván, az alispán ezen szakasz idézett pontjába ütköző kötelességmulasztással nem vádolható. Törvényhatósági bizottsági tag, csupán ezen minőségéből kifolyólag a bizottságnak valamely községi ügyben hozott határozatát, ha csak egyébként nem érdekelt fél, felebbezni nincs jogositva. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 21,418. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlésében M. község és a kir. kincstár között, a községhez csatolt kincstári pusztának községi teherviselése iránt hat évre kötött egyesség tárgyában a község képviselőtestülete által hozott határozat felett kelt határozatát B. J. s—i lakos törvényhatósági bizottsági tag felebbezéssel támadván meg, az ügyiratok hozzám felülvizsgálat czéljából terjesztettek fel. Minthogy a hivatalos minőségben birt felebbezési jogtól eltekintve, a községnek a törvényhatóság jóváhagyása alá felterjesztendő határozatait is a dolog természete szerint csak az érdekeltek felebbezhetik a törvényhatósági bizottsághoz és attól a belügyminiszterhez és minthogy a községi határozat felebbezéssel ki által sem lön megtámadva, B. J. törvényhatósági bizottsági tag pedig M. községnek sem lakosa, sem birtokosa, hanem s—i lakos, kit egyébként sem érdekelhet N. község határozata; a nevezettnek szóban levő felebbezése, mely a törvényhatósági bizottság határozatát alaki szempontbói sem sérelmezi, érdemleges felülvizsgálatot igénylőül nem minősíthető, s ennélfogva az annak tárgyát képező határozat érintetlenül volt hagyandó. A vármegye alispánja a megyei közgyűlés határozatait megfelebbezni nem jogosult, hanem azokat végrehajtani köteles. Ily jogot a törvény csak a főispán és a főügyész részére biztosit. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 70,415. sz. határozata : A bírói tisztséget el nem fogadó Sz. János bírságolása tárgyában a vármegye közönségének bizottsági közgyűlésében hozott határozata ellen, közbevetett felebbezést, mint illetéktelent, visszautasítom. Mert az alispánnak a közgyűlési határozatokat végrehajtani feladata és nem áll jogában azokat megfelebbezni, mert ily jogot az 1886. évi XXI. t.-cz. 57. §-a k) pontja csak a főispán részére, valamint az idézett törvény 70. §-a a főispán utján a tiszti főügyész, mint a törvény őre számára biztosit, A törvényhatósági tisztviselői választások elleni felebbezések ép ugy, mint egyéb közgyűlési határozat elleni felebbezés, az 1886. évi XXI. t.-cz. 8. §-a értelmében, magánfelek részéről csak 15 napi határidőn belül nyújthatók be. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 70,338. sz. határozata : K. Mihály által D.'András városi osztályvezető és B. Károly fogalmazó tiszti minősítettsége ellen tett feljelentést a város közönségének oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy tekintettel arra. miszerint a tisztviselői választások ellen való felebbezések beadása ép ugy, mint egyéb közgyűlési határozat elleni felebbezés az 1886. évi XXL-t.-cz. 8. §-a értelmében magán-