Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

223 — azon alkalomból, hogy a határozatot az illető közgyűlésről szerkesztett jegyzőkönyv tárgyalása alkalmából külön felterjesztendőül rendeltem el, felülvizsgálván, a szóban levő határozatot fent idézett részében feloldandónak találtam; mert a törvényhatóságnak semminemű törvény sem ad jogot arra, hogy a községeket mint ilyeneket előzetes meghallgatásuk és beleegyezésük nélkül ily czimen, miként az szándékolva lőn, megadóztathassa. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésében hozott oly általános irányú határozat, hogy felekezeti czélu kiadások a községek költségvetésébe fel nem vehetők — érvénynyel nem bir. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 15,047. sz. határozata: A bizottsági közgyűlésen hozott határozatot, melylyel elvileg kimondatott, hogy felekezeti czélu kiadások a községek költségvetésébe többé fel nem vehetők, a közgyűlésről szerkesztett s hozzám törvényszerüleg beterjesztett jegyzőkönyv átvizsgálásának alkalmakor, de még az egri főegyházmegye érsekének hozzám intézett felebbezési irata következtében is felülvizsgálat alá vonván, az idézett határozatot az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján ezennel megsemmisitem. Ezen rendelkezésem indokolásául hivatkozom az annak idejében He vesés Külső-Szolnokvármegye közönségéhez egy előzetes eset alkalmából általam, mint akkori belügyminiszter által 1874. évi 5806. szám alatt kibocsátott rendeletemben foglaltakra, mely rendeletben kifejtett indokok mai napig is változatlanul fennállanak, mert nemcsak hogy az 1871. évi XVIII. t.-cz.nek idézett rendeletben hivatkozott 113. és 116. §§-nak rendelkezései a jelenleg érvényben álló 1886. évi XXII. t.-cz. 128. és 126. §§-ai keretében újból felvétettek, hanem a községi törvény szelleme is, melynek a szóba lévő rendelet kifolyását képezi, ugyanaz maradt; minthogy a korábbi törvénynek a néptanítókat és lelkészeket az általok élvezett javadalmak utáni pótadó fizetése alól felmentő 124. §-nak intézkedése a jelenlegi törvény 138. §-ban is feltalálható, jeléül annak, hogy a törvény a politikai és egyházközségeket egymástól merőben idegen intézményekként odaállítani nem akarja, hanem ezen kölcsönös viszony megítélésénél tekintettel kiván lenni azon szellemi szolgálatokra, melyeket az egyházi alkalmazottak a község lakosai érdekében teljesítenek. c) Közgyűlési határozatok (szabályrendeletek) közhírré tétele, kézbesítése. A községek adófizető lakosait érdeklő törvényhatósági határozatok nem egyedül a vármegye hivatalos lapja utján, hanem a községekben való közzététel által hirdetendők ki. A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 24,542. sz. határozata: A b—i h. é. vasútnak V. község részéről való segélyezése tárgyában kelt alispáni jelentést, a törvényhatósági határozatnak a községben való közzététele kérdését illetőleg elfogadhatónak nem találtam, mert a becsatolt törvényhatósági határozat azon kitétele, mely szerint a törvényhatóság által hiv. közlönynek nyilvánított «B» czimü hív. lapban megjelenő hatósági rendeletek s határozatok, a melyek a községekre vagy községi elöljárókra vonat-