Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

216 — 2. Közgyűlés. a) Szervezet. Az általános tisztujitásnál ugy a megyei, mint a városi törvényhatóságok tisztviselői, kik a bizottságnak sem nem választott, sem nem virilis tagjai, hanem az 1870. évi XLII. t.-cz. 47. §-a értelmében hivatalos állásuknál fogva szavazati joggal birnak, ezen jogukat a tisztújító közgyűlésen gyakorolhatják. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 60,877. sz. határozata: Miután a vármegyei tisztikar a választásokat közvetlenül megelőzött együttes lemondás daczára is, a tisztujitás tartama alatt is létező testület, melynek tagjai, bárha választás alá esnek is. a tisztekkel járó kötelesség teljesitése és az abból folyó felelősség alól mindaddig, mig törvényesen megválasztott utódjaik hivatalukat szabályszerűen el nem foglalják, fel nem menthetők, ebből természet- és jogszerüleg következik az is, hogy az általuk tényleg még betöltött állásukkal egybekötött törvényes jogaik gyakorlásától sem foszthatok meg, vagyis, hogy szavazati jogukat a tisztujitás alkalmával minden akadály nélkül gyakorolhatják. Oly közgyűlési határozatok meghozatalában, melyekkel egy uj tiszti állomás rendszeresítése mondatik ki, a megyei tisztviselők még akkor sem vehetnek részt, ha a tervezett uj állomással járó illetmények nem megyei pótadó utján, hanem bármely megyei alap jövedelméből fognak fedeztetni. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 46,815. sz. határozata: A vármegye közönségének a II. alszámvevői állás rendszeresítésére vonatkozó határozata alaki szempontból érvénytelen, miután annak meghozatalánál megyei tisztviselők is szavaztak, holott az 1883." évi XV. t.-cz. 10. §-ának utolsó bekezdése szerint uj állomások rendszeresítésénél és tiszti fizetések felemelésénél, bármely alap terhére történjék is az, tisztviselők szavazattal nem birnak. A törvényhatóság közgyűlésén a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetén csak a vármegye tiszti kötelékében álló egyén elnökölhet s rendszerint az árvaszéki elnök vagy a tiszti ügyész. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 53,964. sz. határozata: A főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetében a törvényhatósági közgyűlése elnökösködni hivatott egyén kijelöléséről az 1886. évi XXI. t.-cz. 45. §-a alapján alkotott szabályrendeletet felülvizsgálván, annak azon rendelkezéséhez, mely szerint a közgyűlésben, a főispán, alispán és főjegyző egyidejű akadályoztatása esetében az állandó választmány legtöbb szavazatot nyert alelnöke, tehát oly egyén elnököljön, ki a törvényhatóság rendes tiszti kötelékébe nem tartozik, jóváhagyásommal nem járulhatok, mert már a törvény 45. §-ának azon rendelkezéséből, mely által az elnöklés rendszerinti tisztével, az arra eső rendben illetékes főispán akadályoztatása esetére alispán, illetőleg a főjegyző bízatnak meg. világosan meg-