Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 217 állapitottnak tekinthető a törvény ama határozott intentiója, hogy a közgyűlési tárgyalások a vármegye tiszti kötelékében álló oly egyének által vezettessenek, kik egyéni rendszeres munkásságukat, megszakítás nélkül a törvényhatósági közigazgatás állandó szolgálatának szentelik, s a kiknek minden hivatalos ténykedésük azon személyes felelősség mellett történik, mely felelősségnek a tiszti köteléken kivül álló egyénekkel szemben való érvényesítésére a törvényes alap teljesen hiányzik; miért is a bemutatott iratok visszaküldése mellett felhivom a vármegye közönségét, hogy ezen kérdést ujabb beható megfontolás tárgyává tévén, a közgyűlésen való elnökösködéssel, a többi vármegyék példájára, melyek a közgyűlés esetleges elnökéül csaknem kivétel nélkül az árvaszéki elnököt vagy a tiszti ügyészt jelölték ki, oly egyént bizzon meg. ki rendes tisztviselői kötelékben áll. Megyei bizottsági tagok, kik valamely községi tisztviselő megválasztásában tényleg részt vettek, azon választás ellen beadott felebbazésnek a megyei bizottsági közgyüléseni tárgyalásában, érdekeltségüknél fogva részt nem vehetnek. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 16,755. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát, mely szerint az Eger városban 1885. évi deczember 6-án megejtett s felebbezéssel megtámadott községi orvos-választás jóvá lőn hagyva, az az ellen I. Miklós és társai egri lakosok, városi képviselők és megyebizottsági tagok által közbevetett felebbezés következtében felülvizsgálván : a felebbezés tárgyát képező megyebizottsági határozatnak félretételével, elrendelem, hogy a szóban levő választási ügyet és az ellene fenforgó felebbezést a megye törvényhatósági bizottságának legközelebbi közgyűlésén újból tárgyalja s az iránt ujabb törvényszerű határozatot hozzon; mert, valamint helyes volt az, hogy azon megyebizottsági tagok, kik a választás elleni felebbezést aláírták s ez által az ügyet oly mértékben magukévá tették, hogy a tanácskozásban közvetlenül érdekelteknek voltak tekinthetők, a saját felebbezésük feletti határozat hozatalban való részvételből ki lőnnek rekesztve, ugyan akképen alapos kifogás alá esik azon körülmény, hogy több megyebizottsági tag, kik egyszersmind Eger város képviselőtestületének is tagjai, s ilyenekül a szóban levő községi orvos választásában résztvettek és a választás eredményében megnyugodtak, sőt közülök, három, kik dr. A. Jusztin érdekében az ajánlati ivet aláírták, határozottan a most nevezett egyén megválasztatása mellett nyilatkozott, a választás elleni felebbezés felett hozott határozathoz szavazatukkal járultak, mivel az, hogy az orvoslást kereső kisebbség a felebbezési fórum előtt ugyanazon többség által, melynek intézkedése ellen a felebbezés irányozva van, a határozat hozatalban való részvételből elüttethessék, és ily módon még panaszolt sérelmes eljárás elbírálásánál is, a panaszolt intézkedés eszközlői által majorizáltathassék, nemcsak az osztó igazság elveivel ellenkezik, hanem a hatósági eljárást ezen jellegétől fosztaná meg.