Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 208 — gyandók-e ezek a virilisek névjegyzékéből és a választott bizottsági tagok között hagyandók-e avagy a törvény 35. $-a értelmében nyilatkozattételre hivassanak fel? tájékozásul a következőkben válaszolok: Mindenekelőtt ki kell jelentenem azt, hogy az ily kérdések eldöntése első vonalban az igazoló választmány, felebbezés esetén pedig az állandó bíráló választmány hatáskörébe tartozik és a részemről való közbelépésnek csak az esetben lehet helye, ha az ügy az 1886. évi XXI. t.-cz. 43. §. harmadik bekezdése alapján tett fölterjesztéssel bocsáttatik felülvizsgálatom alá! Egyébként megjegyzem, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében a legtöbb adót fizetők névjegyzéke az adóhivatalok kimutatásai alapján lévén összeállítandó, mindazok, kire nézve a 23. §-ban felsorolt kizárási okok fenn nem forognak, a névjegyzékbe felveendő. Minthogy azonban törvényhatósági bizottsági tagsági jogot mindenki csak egy jogalapon gyakorolhat, az, a ki már korábban bizottsági taggá meg volt választva, az 1886. évi XXI. t.-cz. 35. §-ban foglalt rendelkezés analógiája szerint záros határidő alatt nyilatkozatra hívandó fel, hogy mint legtöbb adót fizető, avagy mint választott bizottsági tag kivánja-e jogát gyakorolni. Mely nyilatkozathoz képest az általa megjelölt névsorban meghagyandó, a másikból pedig törlendő. Azon esetben pedig, ha az illető a kitűzött záros határidő alatt nem nyilatkozik, az igazoló választmány van hivatva elsőfokú, felebbezés esetében pedig az állandó biráló választmány másodfokú hartározatot hozni. Azon virilis bizottsági tag, ki két törvényhatósági bizottság névjegyzékébe felvétetett, csak azon esetben törölhető az egyik lajstromból, ha az iránt, hogy melyik bizottság tagja kiván lenni, felszólittatott és nyilatkozott. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 19,781. sz. határozata: 8. Gy.-re nézve, ki K. vármegye virilis bizottsági tagjainak 1885. évi névjegyzékébe felvétetett, a törvén}ThatÓ3ági bizottság annak indokából, mert köztudomás szerint 8. Gy. a fővárosban is bizottsági tag, s mint ilyen tényleg szerepel, kimondotta, hogy 1885-ben K. megyében bizottsági tagsági jogát nem gyakorolhatja. Az ezt kimondó határozatot a belügyminiszter fenti számú határozatával megsemmisitette s utasitotta a megyét, hogy előbb az 1870. évi XLII. t.-cz. 23. §-ából (1886. évi XXI. t.-cz. 36. §.) kifolyólag szólítsa fel az illetőt a részbeni nyilatkozattételre, hogy melyik törvényhatóság bizottságának tagja kiván lenni, s a fenforgó kérdésben ezen nyilatkozat beérkezése után hozzon ujabb határozatot. A volt városi törvényhatóságokból alakult rendezett tanácsú városokban a legtöbb adót fizetők névjegyzéke az 1886. évi XXII. t.-cz. 32. s következő szakaszai szerint, a választók névjegyzéke pedig az 1886. évi XXI. t.-cz. 31. §-a szerint állítandó össze. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 1379. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak mult évi deczember hó 22-én 480. sz. a. hozott határozatát, melylyel a sz—i önsegélyző szövetkezet a Sz. városi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok közé leendő felvételére irányzott kérelmével elutasittatott, a sz—i takarékpénztár és M. Zs. özvegy ellenben a tagok sorába felvétetni rendeltettek, a vármegye főispánja részéről történt felterjesztés következtében az 1886. évi XXII. t.-cz. 52. §-a alapján ezennel megsemmisitem. Mert a város közönségének azon érvelését, hogy a városra