Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 207 szemlére való kitételét tárgyazó hirdetményben a felebbezés benyújtásának véghatárideje, de sőt a közszemlére kitétel napja maga is, melynek alapján a felszólamlás határideje esetleg kiszámítható lett volna, elnézésből az érdekelt közönség tudomására adva nem lett, az igy közelebbről meg nem határozott időn tul jóhiszemüleg beadott felszólamlás határidőn belül érkezettnek vélelmezhető, további szabályszerű eljárás végett válaszolom (a főispánnak) miszerint tekintettel arra, hogy az adó kétszeres beszámítása kedvezményének igénybevétele iránt az 1886. évi XXI. t.-cz. 27. §-a értelmében az igazoló választmány üléseinek tartama alatt, az igazoló választmánynál kell szóval vagy Írásban minden évben jelentkezni s a kedvezmény igénybevételére való törvényes jogosultságot igazolni, ezt pedig N. N. az iratok tanúsága szerint mult évben annak idején tenni elmulasztotta s ezen mulasztásának a jelen évre hatálylyal biró jogkövetkezményét az, hogy nevezett az adó kétszeres beszámításához jogczimül papi minőségét a vármegye alispánjánál annak idején szóval bejelentette, meg nem szünteti, az alispáni előterjesztésben foglalt azon kérelemnek, hogy többször emiitett N. N.-nek. a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai névjegyzékébe a folyó évre leendő felvételét rendeljem el, eleget nem tehettem. Rovott előéletű egyén, habár legtöbb adófizetés alapján tagja lehetne is a törvényhatósági bizottságnak, abból a bizottság erkölcsi reputatiójára való tekintettel kihagyható. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 11,856. sz. határozata: A város közönsége N. N. azon városbeli lakosnak a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe leendő felvétele iránti folyamodását, szemben azzal, hogy a nevezett ellen bünfenyitő vizsgálat tétetett folyamatba, s az illető egyébként is társadalmilag megbélyegzett egyénnek ismertetik, daczára annak, hogy ellene az 1870: XLIL t.-cz. 20. £-ában (1886 : XXI. 23. §.) meghatározott esetek fenn nem forognak, elutasitólag intézte el, és pedig azon indokolással, hogy a törvényhatósági bizottság tekintélye megköveteli, hogy annak csak oly egyének lehessenek tagjai, kik teljesen kifogástalanok, mert csak igy lehet biztosítva az, hogy a bizottság azon bizalomnak örvendhet, mely intézkedéseinek a kivánt erkölcsi súlyt megadja. Ezen közgyűlési határozat a belügyminiszterhez felebbeztetvén, az indokainál fogva helybenhagyta. A törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke összeállításának kérdése kizárólag csak akkor tartozik a belügyminiszter érdemleges elbirálása alá, ha ez iránt a bíráló választmány valamely tagja vagy a főispán tesz ezen választmány határozata indokából felterjesztést. A legtöbb adót fizetők névjegyzékéből csak az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §-ában felsorolt kizárási esetekben lehet az adója alapján felvételre jogosítottat kihagyni. Ha olyan jön be a virilis névsorba, ki a bizottságnak egyébként választott tagja, az nyilatkozatra felhívandó, hogy minő jogcaimen óhajt tagja lenni a bizottságnak. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 6606. sz. határozata: Az alispáni jelentésre, melyben annak előadása mellett, hogy a legtöbb adót fizető megye bizottsági tagok 1888. évre érvényes névjegyzékének egybeállítása alkalmával, abba több oly egyén jutott, kik a vármegye bizottságának már korábbról választott tagjai, az iránt kér utasítást, hogy kiha-