Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 204 — igaz ugyan, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke az 1881. évi XXI. t.-cz. 25. §-a szerint az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján állítandó össze, és igaz, hogy a kérdéses 51 írt 20 kr állami adó az adóhi­vatali hivatalos kimutatásban még elő nem fordul, de viszont éppen a vég­ből biztosítja a törvény az érdekelteknek az adókimutatások elleni felszó­lamlási jogot, hogy az adókimutatások netaláni téves vagy hiányos adatai helyesbithetők legyenek. Minthogy pedig dr. Sch. Károly az adókimutatás elleni felszólamlásában a sz—i kjr. pénzügyigazgatóság f. évi szeptember hó 30-án 49,858. sz. a. kelt végzésének felmutatásával igazolta azt, hogy tényleg reá 51 frt 20 krral több adó van kivetve, mint a mennyi az adó­kimutatásban fel van tüntetve, tőle ezen adójának beszámítását törvényes alapon megtagadni nem lehetett volna. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke megállapításánál a kétszeres számitásra jogositott férj vagy atya adójához a nő vagy gyermek adója is kétszeresen hozzá számitható. A nő vagy gyermek adóját az adóhivatal külön tartozik kimutatni. Az összegezés az igazoló választmány feladata. Nagykorú gyermek adója az atyának be nem számitható. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 20,185. sz. határozata: V. Péter és K. Perencz ügyvédek által a közgyűlési határozat ellen beadott felfolyamodványokban tett kérelemnek, miszerint a nejeik által űzetett és félfolyamodók részére az 1870. évi LXII. t.-cz. 23. §-a (1886. évi XXI. 26. §.) alapján beszámított adóösszegek ugyanezen törvényszakasz alapján, ép ugy mint saját adójuk kétszeres összegben számittassék és ennek alapján felfo­lyamodók a legtöbb adót űzető bizottsági tagok névjegyzékébe felvétesse­nek, helyt adok; mert, midőn az idézett törvényszakasz akként intézkedik, hogy az ugyanott megnevezett egyének összes egyenes állami adója kétsze­resen számittassék, a közvetlen következő pontban pedig elrendeli, hogy a férj és atya államadójába a nő vagy kiskorú gyermekek adója is beszámit­tassék, a törvény helyes értelmezése csak az lehet, hogy a férj vagy atya államadója a legtöbb adót üzetők névjegyzékébe való felvételnél a nő és kiskorú gyermekek adójának hozzászámitásával állapítandó meg és követke­zéskép, ha az adó kétszeres beszámításának esete forog fenn, akkor az em­lített családtagok adójának hozzászámitásával megállapított összes egyenes állami adó s nem egyedül a férj vagy atya saját adója számítandó kétsze­resen, mert ha ilyen különböztetést a törvény meg akart volna állapítani, az ezen szakaszban világosan meg is lett volna mondva. B. Gergely ügyvédnek a bizottsági tagok közé történt felvétele ellen K. Perencz aradi ügyvédnek félfolyamodványában emelt panaszt azonban annyi­ban alaposnak találtam, a mennyiben az első helyen nevezett ügyvéd összes egyenes állami adójába a gyermekei által fizetett adó is beszámíttatott, holott a felfolyamodványhoz A), C) alatt mellékelt hitelesített telekkönyvi kivo­natok tanúsítása szerint az ügyvéd gyermekei között nagykorúak is vannak, ezeknek adója pedig atyjuk állami adójába be nem számitható. B. Gergely ügyvédnek 657 frt 67 krral számított adója tehát a fentebbiekhez képest megfelelően kiigazítandó s a mennyiben a kiigazítás folytán megállapítandó adóösszeg a névjegyzékben való felvételhez megkívántató legkisebb összeg mérvét meg nem ütné, abból kihagyandó lesz. Az iratokból továbbá az tünt ki, hogy a város adónyilvántartási osz­tálya által a legtöbb adót fizetők iránt kiállított kimutatás, mely a legtöbb

Next

/
Thumbnails
Contents