Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)
- 204 — igaz ugyan, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke az 1881. évi XXI. t.-cz. 25. §-a szerint az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján állítandó össze, és igaz, hogy a kérdéses 51 írt 20 kr állami adó az adóhivatali hivatalos kimutatásban még elő nem fordul, de viszont éppen a végből biztosítja a törvény az érdekelteknek az adókimutatások elleni felszólamlási jogot, hogy az adókimutatások netaláni téves vagy hiányos adatai helyesbithetők legyenek. Minthogy pedig dr. Sch. Károly az adókimutatás elleni felszólamlásában a sz—i kjr. pénzügyigazgatóság f. évi szeptember hó 30-án 49,858. sz. a. kelt végzésének felmutatásával igazolta azt, hogy tényleg reá 51 frt 20 krral több adó van kivetve, mint a mennyi az adókimutatásban fel van tüntetve, tőle ezen adójának beszámítását törvényes alapon megtagadni nem lehetett volna. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke megállapításánál a kétszeres számitásra jogositott férj vagy atya adójához a nő vagy gyermek adója is kétszeresen hozzá számitható. A nő vagy gyermek adóját az adóhivatal külön tartozik kimutatni. Az összegezés az igazoló választmány feladata. Nagykorú gyermek adója az atyának be nem számitható. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 20,185. sz. határozata: V. Péter és K. Perencz ügyvédek által a közgyűlési határozat ellen beadott felfolyamodványokban tett kérelemnek, miszerint a nejeik által űzetett és félfolyamodók részére az 1870. évi LXII. t.-cz. 23. §-a (1886. évi XXI. 26. §.) alapján beszámított adóösszegek ugyanezen törvényszakasz alapján, ép ugy mint saját adójuk kétszeres összegben számittassék és ennek alapján felfolyamodók a legtöbb adót űzető bizottsági tagok névjegyzékébe felvétessenek, helyt adok; mert, midőn az idézett törvényszakasz akként intézkedik, hogy az ugyanott megnevezett egyének összes egyenes állami adója kétszeresen számittassék, a közvetlen következő pontban pedig elrendeli, hogy a férj és atya államadójába a nő vagy kiskorú gyermekek adója is beszámittassék, a törvény helyes értelmezése csak az lehet, hogy a férj vagy atya államadója a legtöbb adót üzetők névjegyzékébe való felvételnél a nő és kiskorú gyermekek adójának hozzászámitásával állapítandó meg és következéskép, ha az adó kétszeres beszámításának esete forog fenn, akkor az említett családtagok adójának hozzászámitásával megállapított összes egyenes állami adó s nem egyedül a férj vagy atya saját adója számítandó kétszeresen, mert ha ilyen különböztetést a törvény meg akart volna állapítani, az ezen szakaszban világosan meg is lett volna mondva. B. Gergely ügyvédnek a bizottsági tagok közé történt felvétele ellen K. Perencz aradi ügyvédnek félfolyamodványában emelt panaszt azonban annyiban alaposnak találtam, a mennyiben az első helyen nevezett ügyvéd összes egyenes állami adójába a gyermekei által fizetett adó is beszámíttatott, holott a felfolyamodványhoz A), C) alatt mellékelt hitelesített telekkönyvi kivonatok tanúsítása szerint az ügyvéd gyermekei között nagykorúak is vannak, ezeknek adója pedig atyjuk állami adójába be nem számitható. B. Gergely ügyvédnek 657 frt 67 krral számított adója tehát a fentebbiekhez képest megfelelően kiigazítandó s a mennyiben a kiigazítás folytán megállapítandó adóösszeg a névjegyzékben való felvételhez megkívántató legkisebb összeg mérvét meg nem ütné, abból kihagyandó lesz. Az iratokból továbbá az tünt ki, hogy a város adónyilvántartási osztálya által a legtöbb adót fizetők iránt kiállított kimutatás, mely a legtöbb