Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 205 — adót fizetők névjegyzékének megállapítása alkalmával az igazoló választmány által alapul vétetett, hibásan szerkesztetett, a mennyiben több esetben a férj vagy atya adójába a nő és gyermekek adóját önhatalmúlag beszámította, még akkor is, mikor a hivatal tudomással birt arról, hogy az adó az atyát vagy férjet a gyermekekkel vagy nővel közösen terheli. Minthogy pedig azon kérdés elbírálása: vájjon a nő és gyermekek adója a férj vagy atya adójába beszámitható-e vagy nem, az igazoló választmánynak és nem az adóhivatalnak hatáskörébe tartozik, jövőre nézve intézkedés teendő, hogy az igazoló választmány tárgyalásainak alapjául szolgálandó adóhivatali kimutatások megfelelőbben szerkesztessenek. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-ának első bekezdésében a lelkészek számára biztosított kétszeres adószámitási kedvezmény az igazolt rabbikra is kiterjesztendő. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 6732. számú határozata: Az állandó biráló választmány határozatát, melylyel H. Jenő b—i lakost, mint rabbit az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-nak első bekezdésében a lelkészek számára biztositott kétszeres adószámítás kedvezményében részesittesse, B. Gotfried állandó biráló választmányi tagnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 43. §-a alapján tett felterjesztése folytán vizsgálat tárgyává tevén, a határozatot mint törvényest érintetlenül hagyom, mert H. Jenő rabbi minőségéhez kétség nem fér. A nevezett egyén ugyanis 1891. évi június 13-án 19,268. sz. a. kelt, az iratok között másolatban fekvő vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel, beigazolt rabbi minősége alapján ismertetett el anyakönyvvezető rabbinak. A régi gyakorlat szerint kiállitott és honoris causa vizsga letételét igazoló kir. táblai bizonyítvány nem tekinthető a magyar állam területén érvényes oly oklevélnek, melynek alapján az 1886. évf XXI. t.-cz. 26. §-a értelmében az évi adó kétszeresen lenne számitható. Az adó kétszeres számítása vitássá lett kérdésének elbírálására a m. kir. Curia nem illetékes. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 29,997. sz. határozata: N. Károly törvényszéki elnök a vármegye alispánja felterjesztett folyamodásában a vármegye biráló választmányának ama határozata indokából, mely szerint az iránti kérelme, hogy 125 frt évi adójának, a felmutatott s birói oklevélnek tekinteni kivánt királyi táblai bizonyítvány alapján kétszeresen leendő beszámításával, ezen vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1889. évre érvényes névjegyzékébe felvétessék, elutasítva lett, annak elrendelését kéri, hogy a jövő évben a vármegyebeli legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe, a bemutatott okmány alapján felvétessék; ezen kérelem megtagadása esetére pedig az iránt esedezik, hogy folyamodványát és annak csatolmányait ama kérdés eldöntése végett, hogy a bemutatott s folyamodó szerint a birói gyakorlati vizsga letételét igazoló táblai bizonyítványát az évi adónak az 1889. évi XXI. t.-cz. 26. §-a értelmében való kétszeres számításának igénybevételére feljogositja-e vagy nem? a m. kir. Curiához tegyem át. Ezen folyamodvány elintézéséül folyamodó szabályszerű tudomásba helyezése végett a vármegyét kívántam értesíteni, hogy folyamodónak sem a virilis névjegyzékbe leendő felvétel elrendelése, sem ezen kérelem megtagadása esetére, a folyamodásnak a királyi Curiához való