Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 201 — állapításánál figyelembe vétethetnek. Miről a vármegye közönségét további szabályszerű eljárás végett oly felhívással értesítem, hogy a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1885. évre szóló névjegyzékét az evangélikus lelkészek évi járadékai után a központi lutheránus tizedkárpótlási alap által fizetett adóösszegek figyelmen kivül hagyásával, a kir. adóhivatalok és községek által vezetett adókimutatásokban kitüntetett egyénenkénti egyenes évi adóösszegek alapján, hova előbb helyesbítse. Az 1883. évi VII. t.-cz. értelmében a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék után eső jövedelemre kivetett adó, t. i. az úgynevezett tőkekamatadó a legtöbb adót iizető bizottsági tagok névjegyzékének összeállításánál be nem számitható. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 66,443. sz. határozata: A főispáni jelentésre a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg válaszolom, hogy a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelem után, az 1883. évi VII. t.-cz. alapján fizetett adó, a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének összeállításánál, tekintettel arra, hogy ezen névjegyzék összeállításának alapul szolgáló adóösszegek csakis az adóhivatalok kimutatásaiban, avagy hitelt érdemlő községi bizonylatokkal tüntethetők ki, valamint arra, hogy a fentebb idézett törvény alapján fizetett adó a községeknél nem. hanem csak az adóhivataloknál, s ez utóbbiaknál is nem eg3'énenkint, hanem sommásan íratott elő, be nem számittathatik. Azon körülmt'ny, hogy valaki, a ki különben bir azon kellékekkel, melyek alapján a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai közé való felvételre jogositva van, mint honvédezredorvos tényleges szolgálatot teljesit, s ez okból az országgyűlési képviselő választók névjegyzékébe felvéve nem lett, nem képezi törvény szerint megállható indokát annak, hogy az illető a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékéből kihagyassék. A m. kir. belügyminiszternek 1886. évi 68,605. sz. a. kelt határozata: A vármegye alispánja, mint a biráló választmány helyettes elnöke, az 1886. évi XXI. t.-cz. 43. §-ára való hivatkozással felterjesztette hozzám a biráló választmánynak másodfokban hozott ama határozatát, melylyel dr. B. Mihály honvéd ezredorvos azon kérelmével, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1887. évi névjegyzékébe felvétessék, az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. i) pontjában foglalt rendelkezés indokából elutasittatott. Ezen határozatot törvényben gyökerező jogomnál fogva felülvizsgálván, azt ezennel feloldom s a mennyiben nevezett ezredorvos évi adója őt a virilis névjegyzékbe való felvételre egyébként képesiti, annak felvételét az általa fizetett évi adóösszegnek megfelelő sorhelyre elrendelem. Mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. f) pontjában foglalt rendelkezés nem azt mondja, hogy a ki nem egyszersmind országgyűlési képviselő-választó, törvényhatósági bizottsági tag nem lehet, hanem csak azokat zárja ki a bizottsági tagságból, kik nem bírnak azon szellemi vagy anyagi kellékekkel, melyek a képviselő választási névjegyzékbe való felvételre jogosítanak, sőt egyenesen ki is jelenti, miszerint azon körülmény, hogy valaki a képviselő választók névjegyzékéből kimaradt, a bizottsági tagsági jog gyakorlatát nem akadályozza, a miből az következik, hogy lehet valaki törvényhatósági bizottsági tag, ha tényleg nem vétetett is fel az országgyűlési képviselő választók névjegyzékébe, azért