Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 202 — mert ezen joga, mint például az esetleg szóban levő dr. B. M.-nál katonai állásánál fogva szünetel, ha különben azon szellemi vagy anyagi kellékek­kel bir, melyek alapján az országgyűlési képviselő választók néy]'eg}^zékébe egyébként felvétethetett volna. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az igazoló választmány az adóhivatalok kimutatásai alapján köteles megállapítani, tehát azon körülmény, hogy valaki a bizottságba való belépés iránti szándékát előre bejelenteni elmulasztja, kizárási okot nem képez. A bejelentési kötelezettség egyedül az adó kétszeres beszámitására nézve áll fenn. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 65,836. sz. határozata : A városi polgármester által bemutatott iratokból arról szereztem tudo­mást, hogy az igazoló és bíráló választmányok a legtöbb adót fizető bizott­sági tagok névjegyzékének megállapítása körül követett eljárása törvényellenes; mert az igazoló választmány a legtöbb adót fizetők névjeg3rzékét az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján köteles megállapítani, tehát az adóhivatali kimutatásokban előforduló legtöbb adót fizetőket a bizottsági tagok sorából csak a törvényben gyökerező, jelesül a 23. §-ban elősorolt okok fenforgása esetére van jogositva kihagyni, azon körülmény azonban, hogy valaki a bizottságba való belépési szándékát előre bejelenteni elmulasztja, — törvényszerű kizárási okot nem képezhet s az igazoló választmány által kibocsátott azon hirdetmény, melyben a leg­több adót fizetők a bizottságba való belépésöknek a záros határidő alatti bejelentésére köteleztetnek, a törvénynyel egyenes ellentétben áll, ez a 21. § értelmében egyedül az adó kétszeres beszámítása tekintetében követeltetik. Azért, hogy valaki nem közvetlen adófizető, s mint ilyennek évi egyenes állam­adója az adóhivatalok kimutatásában kitüntetve nincs, azon esetben, ha az illetőnek több községben 100 forinton alól levő összegekben fizetett összes adója különben jogot ad a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételére, és amennyiben ezen jogá­nak törvényszerű érvényesitése iránt a lépéseket a kitűzött határidők alatt megtette, a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelme el nem utasitható. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 68,621. sz. határozata : A vármegye alispánja jelentése nyomán, melylyel az igazoló választmány f. é. szept. 10-én 22. sz. a. hozott ama határozatát, mely szerint G. János kir. albiró azon kérelmének, hogy a legtöbl) adót fizető bizottsági tagok 1887. évre érvényes névjegyzékébe az ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számított évi adója alapján felvétessék, azon indokból, mert neve az adóhivatali kimutatásban elő nem fordul, hely nem adatott, az ezen határozat ellen G. János által közbevetett felfolyamodással együtt felterjesztetett iratok visszakül­dése mellett, folyamodó szabályszerű értesítése végett válaszolom a vmegye közönségének, hogy az igazoló választmány határozata ellen az 1886. évi XXI. t.-cz. 28. §-a utolsó kikezdése értelmében a határozat kézbesítésétől számí­tott 15 nap alatt a bíráló választmányhoz és nem hozzám lévén helye a félfolyamodásnak: a hozzám illetéktelenül benyújtott, s a nélkül is elkéset­ten beadott felebbezés érdemleges tárgyalásába nem bocsátkozhattam. Jövőre való tájékoztatás végett azonban megjegyezni kívántam, hogy oly esetekben, a midőn valamely nem közvetlen adófizető, a kinek tehát neve az adóhiva-

Next

/
Thumbnails
Contents