Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 184 92. §-ába ütköző kihágás tényálladékát látszik képezni, melynek elbírálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. értelmében akir. bíróságok hatáskörébe tartozik, minélfogva az alsófoku Ítéletek megsemmisítése mellett az iratoknak az illetékes kir. bírósághoz áttétele volt elrendelendő. Emberi egészségre ártalmas anyagokkal kevert pótbors gyártási és elárusitása a btk. XXI. fejezetében foglalt közegészségügyi vétséget képez, melynek elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1890. sz. határozata: A másodfokú ítéletet az elsőfokon hozottal és az ezt megelőzött eljárással együtt hatályon kivül helyezem és a tárgyalási iratoknak a már a másodfokulag eljárt hatóság által is megkeresett illetékes kir. ügyészséghez leendő áttételét rendelem el; a múlt évi deczember hó 13-án az ipartelepen foganatosított zárlatot azonban a bűnügyi biróság további intézkedéséig fentartom. Illetéktelen volt az eljárásra az egészségügyi hatóság, mert a tényállás szerint 8. J. az emberi egészségre ártalmas anyagokkal kevert pótborsot, a milyennek gyártására a birtokában volt iparigazolvány őt nem jogosította, árusított el; mert a nevezettnek e tette a btv. XXI. fejezetében körülirt, a közegészség ellen intézett büntetendő cselekmény jelenségeit tünteti fel; mert e bűncselekmény elbírálására az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. §-a értelmében a kir. törvényszék illetékes. Az alsóbb fokon eljárt egészségügyi hatóságok illetékessége még az általok érvényesített felfogás mellett, mely a btv. 314. §-ába ütköző közegészség elleni vétség és az 1876. évi XIV. t.-cz. 14. §-a szerint minősülő egészségrendőri hihágás együttes fenforgását látta, sem lett volna megállapítható, mert a kihágási eljárási szabályok 17. §-a szerint ugyan egy egyént terhelő, ugy a közigazgatási hatóságok, mint a kir. bíróságok illetékesség köréhez utalt büntetendő cselekmények esetében az eljárás a kir. bíróságokat illeti. A zárlat ideiglenes fentartásának elrendelése biztosító rendőri intézkedés. Annak elbirálása, hogy a gazda cselédjét jogosan fenyitette, illetőleg hogy az ez által cselédjén ejtott könnyű testi sértés a házi fegyelem gyakorlatában követtetett-e el ? a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 2392 sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával V. J. Sz. városi lakos, fodrász, verekedés által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 75. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá a megvert cselédje részére félhavi bér fejében 2 fit. fájdalomdíj fejében 5 frt és 2 frt eljárási s a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán hivatalból is felülvizsgáltatván, tekintettel arra, hogy a verekedés által elkövetett, a kbtk. 75. §-a szerint minősülő kihágás csak az esetben foroghat fenn, ha a tettlegesség nyilvános helyen történt és ha testsértés nem követtetett el; azonban az első alkatelem a jelen esetben t. i. nyilvánosság, a helyzet körülményeiből folyólag csaknem teljesen kizártnak tekintendő ; de ezt figyelmen kivül hagyva, verekedési kihágás azért sem foroghat fenn. mert vádlott cselédjén, orvosi látlelettel is igazoltan, könnyű testi sértést ejtett, mi