Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 175 — tek el, a btk. 191. §-ában körülirt vétség tényálladékát látszik képezni, minek elbírálása a kir. bírósághoz tartozik, jelen másodfokú Ítélet az elsőfokú Ítélettel s az azt megelőző eljárással együtt, hatósági kör hiánya miatt hivatalból megsemmisíttetik s az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele elrendeltetik. Annak eldöntése, hogy valamely plébánia az úrbéri egyezségben részére megállapított legelőjárandóság után köteles-e váltságtőke fizetéséhez hozzájárulni: a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 4601. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak azon határozata, mely szerint 0. J. uj—i esperes plébános a község által a kir. kincstári uradalomtól megvett m—i puszta vételára fejében a lelkészi javadalmas földek után kivetett költségjárulék s illetve annak a legelő haszonvételi kárpótlásból történt levonása ellen emelt felszólamlásának hely adatott s ő annak fizetése alól felmentetett. Uj—a község elöljárósága által közbetett félfolyamodás folytán felülvizsgálat alá vétetvén, a czim határozatának feloldásával felszólamló esperes-plébános a reá kivetett költségjárulék alóli mentesség iránt támasztott igényeinek érvényesítésével a bírói útra utasittatik. Mert azon kérdés eldöndése, hogy a plébánia az úrbéri egyességben részére megállapított legelőjárandóság után tartozik-e a váltságtőke fizetéséhez hozzájárulni, birói útra tartozik és mert a plébániára kirótt váltságösszeg nem községi adó kivetése, hanem a plébániát megillető legelőkártalanitás, vagyis a plébánia egy magánkövetelésének visszatartása által lett a község által törlesztve és azon kérdés, hogy ezen magánkövetelés visszatartására a község jogosítva volt-e ? szintén csak birói uton dönthető el. Oly erdőbirtokon, hol a határ nem vitás, a határjelek a közigazgatási hatóságok által is felállithatók; de vitás határ kérdése a kir. biróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 11,704. sz. határozata: A közigazgatási bizottság kebeléből alakított erdészeti bizottságnak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett és a nevezett miniszter ur által illetékes intézkedés végett hozzám áttett azon felterjesztéseire, melyeken a volt úrbéres közbirtokosságok tulajdonát képező erdőbirtokoknál az ott uralkodó zavaros határviszonyok és részben magánosok részéről történt jogtalan foglalások miatt szükségessé vált határrendezésnek közigazgatási uton való megejtését megengedtetni kéri, az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg értesítem a közigazgatási bizottságot, — hogy a szükségessé vált határrendezés előkészítése végett az erdőbirtokok azon részein, melyeknél az erdő határa, tekintettel a birtokrendezés folyamán hozott ítéletekre vagy birói egyezségekre, valamint a megidézendő felek nyilatkozataira nem vitás, a határjelek közigazgatási közegek által is felállithatók, ellenben azon részeken, melyeken az erdő határa vitásnak bizonyulna, a közigazgatási hatóság közegei csakis a határ vitásságának jegyzőkönyvi megállapítására szorítkozhatnak, de sem határjeleket ki nem tűzhetnek, sem pedig a vitát el nem dönthetik, mert e tekintetben az 1881. évi LIX. t.-cz. 13. §-ának /,) pontjánál fogva az illetékes kir. járásbíróság van hivatva határozni.