Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

Magántanító illetményei iránt inditott ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 102,742. sz. határozata: F. Simon b—i lakos ellen W. Sándor h—i lakos által Gyula nevű fia hátralékos tanítói illetményeinek kifizetése iránt inditott ügyben a vármegye alispánja által másodfokon hozott határozatot, a panaszlott felfolyamodványa folytán az 1886. évi XXL t.-cz. 10. §-a alapján felülvizsgálván, azt az első­fokú főszolgabírói határozattal s az egész eljárással együtt megsemmisitem és panaszost panaszával az illetékes kir. bírósághoz utasítom, mert a tár­gyalási jegyzőkönyv szerint panaszos fia, panaszlottnál mint tanitó volt alkal­mazva s igy az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. §-nak a) pontja értelmében cselédnek nem tekinthető, minélfogva a fenforgó vitás ügy elbirálása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. Hogy az építkezőnek szomszédja irányában van-e szolgalmi joga és mire terjed ? annak elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 72,175. sz. határozata: V. Mihály és S. András b—i lakosok közt fenforgó vitás építkezési ügyben a közig, bizottságnak harmadfokú határozatát, mely szerint az alispán másodfokú határozat helybenhagyásával V. Mihály a S. András szom­szédja udvarára nyíló szobaablaknak akkénti átalakítására köteleztetett, hogy az csak világosság és levegő megszerzésére szolgáljon, de abból kilátni ne lehessen. V. Mihály által benyújtott félfolyamodás folytán felülvizsgálván (az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján), mind a három fokú határozatot megsemmisitem és uj határozathozatalt rendelek el. Mert annak elbirálása, vájjon építkezőnek van-e szomszédja irányában szolgalmi joga és ez mire terjed ki, nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, az előbbinek feladata az ügyet csupán épitésrendőri szempontból megbírálni, azaz, hogy a kérdéses építkezésnél az építkezési szabályok és az építési engedély határozmányai megtartattak-e vagy sem s ehhez képest a szükségesnek látszó intézkedést megtenni. A hatóság meghagyását teljesítő gyepmestertől az általa elfogott kutyáknak erőszakos elvétele az 1878. évi V. t.-cz. 105. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak ismér­veit tünteti fel s elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2407. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a K. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával B. J. és K. P. mészáros legények az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a szerint minősülő ható­ság elleni kihágásban vétkeseknek mondattak ki stb. — az elmarasztaltak által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt illetékességi szem­pontból megsemmisitem s az iratokat az illetékes büntető bírósághoz áttenni rendelem. Mert panaszlottak abbeli cselekményében, hogy a városi gyep­mestertől az általa elfogott kutyát erőszakkal elvették s igy őt a hatóság meghagyásának teljesítésében megakadályozták, az 1878. évi V. t.-cz. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének jelenségei látszanak fenfo­rogni ennek elbirálása pedig a kir. bíróság hatásköréhez tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents