Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 166 — hagyatik indokai alapján és még azért is: mert általános szabály az, hogy ha a törvény valamely vitás kérdés eldöntését közigazgatási hatóság elé utalja, az birói útra csak azon esetben vihető, melyekben azt a törvény határozottan megengedi, az 1879. évi XXXVI. t.-cz. azonban az 56. §-ra vonatkozólag hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha a külön élő szülők erre nézve meg nem egyeztek, nem a kir. biróság, hanem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. Curia 1886. évi 3798. sz. határozata : A hudapesti V. ker. kir. járásbíróság előtt külön élő, de még törvényesen el nem vált házastárs egyike gyermektartás és ellátás megszabása iránt pert indított. A biróság a per kérdésében érdemleges határozatot hozott. Az ügy felebbezés folytán a kir. táblához került, hol az első biróság Ítélete, azon indokból, — hogjr mivel a gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha a tényleg külön élő szülők erre nézve meg nem egyeztek, nem a polgári biróság, hanem az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-ának értelmében az illető gyámhatóság jogköréhez tartozik — megsemmisittetett. További felebbezés folytán a kir. Curia a kir. tábla határozatát helybenhag}ta. Az állásától fegyelmi itélet utján elmozdított középiskolai tanár által természetben élvezett lakásnak kiüritése iránti intézkedés nem a biróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kassai kir. Ítélőtábla 1893. évi 3711. sz. határozata: Az elsőbiróság végzését az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisítette és a keresetet felperesnek visszaadatni rendelte, mert: felperes egyházközség a közte és a líceumi tanintézetében általa tanárnak alkalmazott alperes között fennállott szolgálati viszonynak fegyelmi uton hozott ítélettel történt megszüntetése folytán alperest a tőle természetben bírt lakás elhagyására szorítani kéri; ekként felperes keresetével tulaj donképen az alperes ellen annak a tanári állásától lett elmozdítása tárgyában fegyelmi uton hozott Ítéletnek birói uton való végrehajtását czélozza. Minthogy pedig a középiskolákról szóló 1883. évi XXX. t.-cz. 36. §-a és különösen 38. §-ának végpontja értelmében a középiskolai tanár állásáról történt elmozdítása esetében az elmozdítást kimondó itélet szigorú megtartása iránt a közokt. miniszter intézkedik, de a népoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 14. §-a első bekezdésének rendelkezéséből folyólag is az ily Ítéleteknek a végrehajtása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik; nyilván való, hogy ilyen ügyek a polgári biróság előtt folyamatba nem tehetők; az eljáró kir. járásbíróság tehát az által, hogy a biróság hatáskörébe nem tartozó jelen keresetet elfogadta és alperes beidézésével tárgyalást tűzött az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-a b) pontjába ütköző szabálytalanságot követett el; minélfogva az elsőbiróság végzését az idézett törvény 39. §. utolsóelőtti bekezdése alapján hivatalból megsemmisíteni és a kereset visszaadását elrendelni kellett; annál is inkább, mert az 1881. évi LIX. t.-cz. 13. §-a d) pontja értelmében lakkiüritésre vonatkozó keresetek csak, a mennyiben bérleti viszonyból erednek, tartoznak a sommás eljárás alá, a jelen lakkiüritési kereset pedig a fentebbiek szerint bérleti viszonyból nem származik.