Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 160 t.-cz. 254. §-ának második és harmadik bekezdése értelmében az átadási (beszavatolási) végzés meghozatalára az árvaszék nem illetékes, mihelyt az örökség tárgyát telekkönyvileg bejegyzett jogok képezik, hanem ily esetben az iratok a hagyatéki bírósághoz teendők át; ennélfogva a jelen ügyben az eljárás a királyi bíróság hatáskörébe volt utalandó. Ha vádlott a kihágás vádja alól felmentetett és panaszosnak a kihágásból kiiolyólag kártéritési igénye van, kártéritési igényét polgári uton érvényesitheti. A m. kir. minisztertanács 1894. évi márczius 11-én hozott határozata: A kir. minisztertanács testi épség elleni kihágással terhelt özv. Cs. L-né s—i lakos elleni ügyben a sárbogárdi kir. járásbíróság és Fejérvármegye sárbogárdi járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint özv. Cs. l.-nénak tehene neki szaladt K. J.-nénak, ki magát a feltaszitás és eltiprás ellen ebédes vékájával védelmezvén, habár közvetlen testi sértést nem szenvedett, de a kiállott ijedtség folytán az orvosi bizonyítvány szerint 2 napig betegen feküdt. Ezen tényállás, a mennyiben az eddig még meg nem tartott vizsgálat azt derítené ki, hogy a kérdéses tehénnek az ember életére s testi épségére veszélyes volta annak tulajdonosa előtt ismeretes volt, mindamellett a veszély megelőzésére és megakadályozására szükséges elővigyázati és oltalmi intézkedéseket megtenni a tulajdonos elmulasztotta: a kbtkv. 122. §-ában körülirt kihágást látszik képezni, melynek elbírálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz.-nek 41. §-a értelmében volt a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalandó. Azon körülmény, hogy a tehén támadás folytán 8 napon belül gyógyuló betegség, tehát könnyű testi sértés is okoztatott, tekintve, hogy a feljelentésből következtetve ki van zárva annak lehetősége, hogy a tehén támadása szándékos emberi cselekmény folytán következett be, s ki van zárva az, hogy ekként a könnyű testi sértés szándékosan okoztatott volna: ez ügynek a kir. biróság hatáskörébe való utalására okul azért nem szolgálhatott, mert a gondatlanságból okozott könnyű testi sértés mint a btkv-be ütköző cselekmény nem büntethető, hanem kbtkv. 122. §-ába ütköző kihágás elbírálásánál mint súlyosító körülmény jöhet csak figyelembe. Nem képezhet okot az ügynek bírói hatáskörébe való utalására azon körülmény se, hogy a sértett fél kártéritési igénynyel lépett fel, mert ezek feletti határozathozatal is első sorban azon bíróságot illeti, mely a büntetendő cselekmény fellett van hivatva Ítélni, s ha esetleg a kihágás alól vádlott felmentetnék, a kártéritési igények megállapítása iránti eljárás ekkor se tartozhatik a kir. bírósághoz, mint büntető bírósághoz, hanem kárát a sértett fél polgári peruton keresheti. Tagositási ügyben mások helyett adott költség-előlegrészletek visszatérítése iránti ügy elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1894. évi márczius 11-én hozott határozata: A m. kir. minisztérium Sch. J. és K. M. sz—i lakosnak S. M. és társai sz—i lakosok ellen s ugyancsak Sch. J., K. M. és társai sz—i lakosok ellen helyettük előlegezett tagositási költségrészletek visszatérítése iránt indított ügyében egyfelől a b—i járásbíróság, mint kisebb polgári peres ügyekben