Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 6 — melybe eddig tartozott, tehát az illető községi kötelékből is kilépett s e szerint férje illetőségét, ha magyar állampolgárságot nyer, többé követni nem fogja, mert továbbá azon körülmény, hogy a nevezett nő osztrák honos férjétől csupán ágy és asztaltól van bíróilag elválasztva, az 1879. évi L. t.-czikkben a magyar állampolgárság megszerzésének feltételei között megszorításként nem foglaltatik, tehát a magyarországi községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezésének megtagadására indokul nem szolgálhat, mert továbbá az 1879: L. t.-cz. 35. §-ábán, melyben a magyar honpolgárhoz férjhez ment külföldi nők állampolgársága iránt a házassági kapocs tekintetében beállható változások szempontjából tétetik intézkedés, illetve 32. §-ában, midőn a külföldivel egybekelt magyar nőnek állampolgársága állapittatik meg azon esetre, ha a házasság érvénytelennek nyilvánittatik, különkülön nyernek kifejezést azon esetek, midőn a házasfelek bíróilag elválasztatnak, azután midőn a házassági kapocs bíróilag felbontatik. és végül midőn a létrejött házasság érvénytelennek nyilvánittatik, minélfogva kétségtelen, hogy a törvény akkor, midőn a házasfeleknek bíróilag elválasztásáról szól, az ágy és asztaltól való elválasztást is érti. Oly államszerződés, melynek értelmében olasz honpolgárok honosításánál előbb az olasz állam kötelékéből való elbocsátásnak igazolását kellene bekövetelni, ez idő szerint Olaszországgal még nem áll fenn. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 7457. sz. határozata: F. Ágoston honosítási ügyében tett jelentésére értesítem (az alispánt), hogy államszerződés, melynek értelmében — a mint például az 1882. évi XXX. t.-cz. II. czikkelyének utolsó bekezdése azt Szerbiával szemben elrendelte — olasz honpolgárok honosításánál előbb az olasz állam kötelékéből való elbocsátásnak igazolását kellene bekövetelni, ez idő szerint Olaszországgal még nem áll fenn. A 14 éves fiu gyermek és a 12 éves leánygyermek az állampolgári esküt már leteheti. Ha az országban lakó s itt adót fizető, de idegen állam alattvalói folyamodnak kiskorú gyermekeik honositásáért, a honosítás megadható az esetben, ha a szülők kötelező nyilatkozatot adnak az iránt, hogy gyermekeik eltartásáról gondoskodnak. A m. kir. minisztertanács 1880. évi július hó 14-én hozott határozata: A belügyminiszter ur két honosítási kérdést terjesztett elő ; ugyanis : a) A. Anna grófné a tőle elváltán élő gróf A. Demeter oroszországi alattvalónak neje Sergius nevü 19 éves kiskorú fiát a magyar állampolgársággal felruháztatni kéri; b) poroszországi alattvaló báró G. P. s—i lakos, a 18 éves Ferencz, a 16 éves Vincze és a 14 éves József nevü fiainak honosítását kérelmezi. Mindkét folyamodó több mint 5 év óta Magyarországon lakik s adót fizet, gyermekeik magyarországi község kötelékébe fel vannak véve és saját államuk kötelékéből el lettek bocsátva, ellenben a folyamodó szülék az idegen állampolgárságot továbbra is fentartani kívánják. Az említett kiskorúak honosithatását illetőleg két kérdés merült fél: 1. tekintve, hogy szüleik idegen állam polgárai, ők maguk pedig kiskorúak, letehető-e általuk, esetleg nevükben és ki által az állampolgári eskü? 2. A kiskorúak képesek-e a magyar állampolgárságról szóló törvény 9. §-a, 5. és 6. pontjaiban emiitett feltételeknek eleget tenni? Az első kérdés elenyészett az igazság-