Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

áz 1879. évi XXXI. t.-cz. 117. §-a szerint a más erdejében elkövetett károsítások mint kihágások vannak a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalva, és miután az 1879. évi XXXI. t.-cz. 82. §-a értelmében az erdei kihágás miatt a büntető eljárásnak csak a sértett fél panaszára van helye, erdei kihágás miatt az eljárást az idézett 117. §-ban emiitett közigazgatási hatóság magáninditvány hiányában folyamatba sem teheti, minélfogva eltekintve azon kérdéstől, vájjon az okozott kár az 1879. évi XXXI. t.-cz. 69. §. b) pontjában meghatározott 30 irtot nem haladja-e tul, az ügy a közigazgatási hatóság hatásköréhez nem utalható. Ezek alapján, minthogy azon körülmény, hogy a károsultak a kárt tevő egyének megbüntetését nem kivánják, nem képezhet akadályt arra nézve, hogy káruk megtérítését polgári uton követelhessék ; s minthogy S. Sz. és társai kártérítési igényüket a most érintett erdei kártételeken kívül mezei kártételekre alapítják, mi az 1881. évi LIX. t.-ez. 13. §-ának m) pontjánál fogva szintén a kir. bíróság hatáskörébe tartozik; ezen ügyben a kir. bíróság hatásköre volt megállapítandó, és pedig annál inkább, mert azon kérdés eldöntése, hogy jogosítva vannak-e felperesek az erdei legeltetés által okozott káraiknak megtérítését polgári peruton követelni a nélkül, hogy az erdei kihágásnak mint ilyennek megbüntetését az e részben illetékes hatóság előtt szorgalmazzák, az ügy érdemére tartozó kérdést képez, s mivel a kérdés nemleges eldöntése esetében a bíróságnak jogában fog állani, felperes kártérítési követelésének azt a részét, a mely erdei legeltetés által okoztatott s a mennyiben a kártérítési követelés ezen része az eljárás során külön megállapítható nem lenne, az egész kártérítési követelést is elutasítani. Erdei kihágással és hatósági közeg elleni erőszakkal egyidejűleg vádlott személy, ha a hatósági közeg elleni erőszak czimén emelt vád alaptalannak bizonyult is az erdei kihágásért felelősségre vonandó. Ez esetben a kihágás elbirálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1887. évi január 12-én kelt határozata : Az igazságügyminiszter előterjesztette a N. József és társai jáki lakosok elleni bűnügyben a szombathelyi kir. törvényszék és Vasvmegye szombathelyi járásának szolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott : jelen ügyben a további eljárás a közigazgatási útra tartozik; mert a feljelentés azon része, mely N. József és társai ellen hatósági közeg elleni erőszak büntette és becsületsértés vétsége miatt volt irányozva, a megejtett vizsgálat folyamán igazolhatlannak vagyis olyannak bizonyult, a mely büntető eljárás alapjául nem szolgálhat; a feljelentés amaz, a feljelentettek beismerésével is megerősítést nyert részre pedig, mely szerint X. József és társai tilalom ellenére a szent-péterfai erdőbe két izben is behatoltak, csupán az 1879. évi XXXI. t.-cz. 114. §-ának harmadik bekezdésében emiitett és pénzbüntetéssel büntetendő erdei kihágás tényelemeit látszik igazolni; mert a most emiitett erdei kihágás elbirálása az 1879. évi XXXI. t.-cz. 117. §-a értelmében közigazgatási útra tartozik; s végre, mert azon körülmény, hogy N. József és társai ellen az erdei kihágáson felül még hatósági közeg elleni erőszak miatt is egyidejűleg feljelentés tétetett, a kii-, belügyminisztérium 1880. évi 38,547. számú rendeletének 17. §-a alapján csak azon esetben állapíthatta volna meg a kii", biróság illetékességét, ha a feljelentés ezen része is a vizsgálat folyamán bebizonyítható lett volna.