Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 131 — tesse. Panaszosoknak a kolozsvárvidéki kir. járásbíróságnál az 1888. évi ápril 20-án tartott tárgyalás alkalmával tett azon kijelentése, mely szerint az ügynek vagyonrongálási ágától (btk. 421. §.) elállanak, a vád visszavonásának nem tekinthető és a további birói eljárást nem gátolja azért, mert a panaszosok ugyanakkor határozottan kijelentették, hogy a vádlottak megbüntetését kívánják és mert panaszosok azon kérelme, hogy a vádlottak ne vétség, hanem erdei kihágás miatt bűntettesének meg, annál kevésbé vehető figyelembe, mivel a panaszolt cselekmény minősítésére nem a magán vádló, hanem az eljáró bíróság van hivatva. Fáknak valamely fáslegelőn illetve kaszálón jogtalan kivágása nem erdei lopást, hanem más vagyonának megrongálását képezi s elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1890. évi február 24-én hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a F. J. mehadikai lakos ellen erdei kihágás miatt indított ügyben a teregovai kir. járásbíróság és X. vármegye közigazgatási bizottsága, mint másodfokú erdei kihágási biróság közi felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik, mert a terület, melyről F. J. a feljelentés szerint fákat jogtalanul vágott ki s tulajdonított el, az ennek kimondására illetékes kir. földmivelési miniszternek a kir. belügyminiszterhéz 1889. évi ápril 25-én 20,624. szám alatt intézett átirata szerint tényleg csak fáslegelőnek, illetve kaszálónak tekinthető, s mert e szerint a panaszolt cselekmény nem erdőben, nem erdei terméken követtetvén el, nem erdei kihágás, hanem a büntétőtörvénykönyv 421. §-ába ütköző vétség jelenségei látszanak fenforogni s ezen vétség elbirálása az 1880 : XXXVII. t.-cz. 40. §-a I. pontja értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva. Tüzelésre feldolgozott ölfa vagy használatra elkészitett faoszlopok és deszkák lopásának elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1890. évi január 24-én hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a B. Gy. és társai elleni bűnügyben az orsovai kir. járásbíróság és Krassó-Szörényvmegye moldovai járásának szolgabirósága közt felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott : A minisztertanács jelen ügyben az eljárást a kir. biróság hatáskörébe tartozónak mondja ki s egyszersmind Krassó-Szörényvmegye moldovai járásának szolgabirósága által ezen ügyben 1885. évi május hó 16-án 57. sz. a. illetéktelenül hozott Ítéletet hatályon kivül helyezi, mert a feljelentés szerint B. Gy. és társai, bár 30 frton aluli értékben, de nem élőfát avagy eladásra vagy felhasználásra fel nem dolgozott fát vagy egyéb erdei terméket, hanem vascsavarokat, tüzelésre feldolgozott ölfát, használatra feldolgozott faoszlopokat és deszkákat, tehát mind oly tárgyakat loptak, melyek nem az erdőtörvény második czime II. fejezetében körülirt erdei lopás kihágásának, hanem a közönséges lopásnak képezik tárgyi elemét; cselekményük ennélfogva nem az erdei lopás kihágásának, hanem a btk. 333. §-ába ütköző s a 334. §-a szerint minősülő közönséges lopás vétségének tényálladékát látszik alkotni, melynek elbirálása az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40. §-a alapján a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Minthogy pedig ezek szerint a szolgabiró9*