Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

129 — a kir. bíróság hatáskörébe utalni, mert abban az erdei lopás kihágásán felül az ezzel halmazatban levő s az 1880: XXXVII. t.-cz. 40. §-ának 1. pontja értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe tartozó, ingatlan rongálás vétségének tényelemei is fenforogni látszanak azon okból, mivel az erdőtörvény 69. és 70. §-ai értelmében az erdei károsítás csak akkor képez erdei kihágást, ha az okozott kár 30 frtot nem halad tul s mivel ugyancsak a 69. §. végpontja értelmében a cselekmény minősége nem változik az által, hogy a kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett töbl) erdei kihágásból származik s végül mivel a most szóban forgó esetben az okozott kár összértéke 39 írt 60 krra, tehát a 30 frtot túlhaladó öszszegre tétetik. (27,894/92. 1. M. sz.) Az erdei zálogolás jogosságának vagy jogtalanságának megbirálása az 1879. évi XXXI. t.-cz. szerint szervezett erdei bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1888. évi február 2-án hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a V. A. radnótfai lelkész ellen erdei kihágás és Ny. A. felső-köhéri lakos ellen jogtalan zálogolás miatt indított ügyben a szászrégeni kii-, járábiróság és Maros-Tordavmegye alispánja között felmerült hatásköri összeütközési ügyet. A minisztertanács határozata a következő: Jelen ügyben a további eljárás az 1879: XXXI. t.-cz. szerint szervezett erdei bíróság hatáskörébe tartozik; mert a Ny. A. által tett feljelentés szerint V. A. Felső-Köhér gör. kath. egyházközsége erdejéből önhatalmúlag s a nélkül, hogy erre jogosítva lett volna egy szekér fát 2 frt 80 kr. értékben vitetett el, mely cselekménye nevezettnek az 1879. évi XXXI. t.-cz. II. czim II. fejezetében körülirt erdei lopás kihágásának tényelemeit látszik magában foglalni; mert a 30 frton aluli értékű erdei lopások és kártételek illetékes bíróságául az idézett 1879. évi XXXI. t.-cz. 117. §-a a megfelelő közigazgatási hatóságot jelöli ki: mert a Y. A. által Ny. A. ellen jogtalan zálogolás miatt emelt viszonvád alapossága is csak a most emiitett erdei kihágással kapcsolatban bírálható el s mert az erdei zálogolás jogosságának megbirálása önmagában is az erdőrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik. Minthogy azonban mindkét panaszolt cselekmény büntethetősége annak előzetes kiderítésétől függ, vájjon alapos-e V. A. azon állítása, hogy ő a felső-köhéri gör. kath. egyházközség erdejében tényleg fajzási és legeltetési jogosultsággal bir, ennélfogva a kihágás elbírálására illetékes közigazgatási hatóság első sorban ezen jogosultság kiderítése iránt lesz hivatva intézkedni. Az erdei tilos legeltetés cselekménye, ha az okozott kár a feljelentés és az erdei szabályzat figyelembe vételével az erdészeti hivatal által eszközölt becslés szerint 30 frtot meghalad, még az esetben is a kir. biróságok illetékessége alá tartozik, ha a kárösszeg a vizsgálat folyamán eszközölt külön birói becslés folytán 30 frton aluli összegben állapíttatnék meg. A m. kir. minisztertanács 1889. évi május 3-án hozott határozata : Az igazságügyminiszter előterjesztette a M. I. és társai k—i lakosok ellen tilos havasi legeltetés miatt indított bűnügyben a bpesti kir. Ítélőtábla és K. vmegyei t—i járás főszolgabirósága, mint erdei kihágási bíróság közt felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: jelen ügyben az 9