Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

a lakást szolgálati dij fejében adta át neki, a járásbíróság az eljárást az 1877. évi XXII. t.-cz. 41. §-a alapján megszüntette azért, mert a házmesteri viszony megszüntetésére nem a kisebb polg. peres ügyekben eljáró birósag, hanem az 1876. évi XIII. t.-cz. VII. fejezetében kijelölt közigazgatási bíróság illetékes. Az ezen végzés ellen felperes részéről beadott semmiségi panaszt a budapesti kir. törvényszék 41,153/892. sz. a. hozott határozatával elvetette; határozatát azzal indokolván, hogy a lakáskiürités kérdése azon kérdés eldöntése nélkül, vájjon alperesnek házmesteri minősége fennáll-e vagy nem, el nem birálható; a házmesteri minőség fennállásának vagy megszűntének kérdése pedig az 1877. évi XXII. t.-cz. 11. §-a alá nem vonható. Ekkor R. N. Dezsőné a budapesti IV—V. ker. kapitányságához fordult panaszával, ez által azonban a 9528/892. sz. a. hozott végzéssel elutasittatott azért, mert a házmester nem tekinthető cselédnek s igy a panaszolt R. János, mint házmester ellen az 1876. évi XIII. t.-cz. szerint eljárni nem lehet. Tekintve, hogy a kereset állítólag jogczim nélkül elfoglalt lakás kiürítésére s e szerint lényegileg sommás visszahelyezésre irányul, a mennyiben pedig alperesnek házmesteri minősége bebizonyittatik, a budapesti fővárosi lakbérleti szabályok 35. §-a irányadó; és tekintve, hogy ugy a sommás visszahelyezés, mint a lakbérleti szabályok alapján eldöntendő lakáskiürités esetében a vitás kérdések elbírálására nem a közigazgatási hatóságok, hanem a bíróságok vannak hivatva : ennélfogva a jelen ügyet a biróság hatáskörébe kellett utalni. Építkezés alkalmával gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés iránti ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1881. évi május 5-én hozott határozata: Az igazságügy miniszter előterjesztette a n—i kir. törvényszék és az ugyanottani városkapitány között a hatósági körre nézve támadt következő összeütközései esetet: X. X. ácssegéd N.-ben a várpadlásán munkaközben a kövek és téglák eltávolítására alkalmazott 2x/2 átmérőjű kerek nyílásba lépett s azon a földre zuhanván, az orvosi látlelet szerint esetleg halálos kimenetelű s legjobb esetben is negyven napon tul gyógyítható súlyos testi sértést szenvedett. A N. városi kapitány, hova ezen eset az egészségügyi biztos által bejelentetett — 4674/881. szám alatt a feljelentést illetékes intézkedés czéljából az N. kir. törvényszékhez küldte (4674. zzám alatt), mely a kir. ügyész indítványának elfogadása mellett 5728/81. sz. alatt a leijelentést tekintettel a kih. t. 117. §-ára a kapitányi hivatalnak visszaküldte— ezen hatóság azonban a hatáskörre nézve támadt összeütközési esetet a kir. belügyminisztérium utján eldönteni kéri. A minisztertanács a X. X. ácssegéd súlyos megsérülési esetének elbírálása fölött az N. kir. törvényszék és az ugyanottani városkapitány között a hatósági körre nézve támadt összeütközést megvizsgálván, következőleg határozott: A kérdéses följelentés folytán teendő további intézkedések birói útra tartoznak: mert a közkórházi osztályorvos által 1881. évi augusztus 29-én kiállított és az iratok között levő látlelet szerint X. X. vagy halálos kimenetelű, vagy legjobb esetben is negyven napon tul gyógyulható sérülést szenvedett az által, hogy a várpadláson végzett munka közben a kő- és téglatörmelék eltávolítására alkalmazott és körül nem korlátozott 2x/2 átmérőjű nyílásba lépés következtében a földre lezuhant; mert továbbá a fenforgó körülmények arra engednek következtetni, hogy X. X.-nek súlyos megsérülése másnak gondatlansága