Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

622 1 'ulgári perrendtartás 1040. A stornodij mérséklése (1. sz. jogegységi határozat) a felülvizsgálati biróságnak is jogkörébe tartozik (C. 1915. január 13. 1914. G. 233. sz.) Lásd az elözö esetet s az ott felhívott joggyakorlatot, valamint a következő esetet. 1041. A tartás összege oly ténykérdés, mely csak eljárási jogszabály sértése miatt támadható meg. (C. 1915. január 14. 1914. G. 231. sz.) Lásd az elözö két esetet. Ennél a két esetnél elfoglalt álláspont a helyes. Birói arbitrium körébe tartozik a tartásdíj összegének megállapítása, s nem helyes a régi gyakorlatot kővető ez a határozat. 1042. Jogszabály szerint köztörvényi ügyekben a kötbér mérséklendö, ha tulmagas ahhoz az érdekhez képest, amelynek biztositására szolgál; az a kérdés pedig, hogy mi ez az érdek, továbbá, hogy ehhez képest a kötbér aránytalanul tulmagas és, hogy ennek az ér> deknek mily összegű kötbér felelne meg, egyaránt ténykérdés lévén, sikerrel csak eljárási jogszabálysértés miatt támadható meg; és minthogy a felebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint tüzetesen indokolta is, hogy a kötbér összegét mily alapon állapitotta meg, az a megállapítása a S. E. 197. és 64. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává sikeresen nem tehető. (C. 1914. január hó 21. G. 233.) Ez a határozat helyes, ellentétben áll szintén a Pp. 534. §-ának szellemével. A kötbér mérséklésének kérdése birói belátástól függ. (Lásd Kovács; Pp. magyarázata I. 367. 1.) s így a megállapított tények érintése nélkül felülvizsgálat körébe vonható. 1043. A mérlegelés okszerűségének felülvizsgálása. A budapesti kir. tábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasitja. Indokok: A felebbezési biróság a S. E. T. 64. §-ának megfelelően megindokolta, hogy mért nem fogadja el W. M. és K. M. tanuk vallomását. Ez az indokolás a helyes okszerűséggel nem .ellenkezik, mert kétségtelen, hogy az egészen közeli rokon elfogult és az üzleti világban forgó, de még sem jogászilag képzett egyének különböztetni szoktak kölcsön, vagyis készpénznek visszafizetés kötelezettsége mellett közvetlenül az adós tulajdonába adása és egy harmadik személy tartozásának kifizetése folytán keletkezett követelés közt, az ellenmondás a tanuk vallomása és felperes előadása közt tehát okszerüleg észlelhető. (Budapesti kir. tábla 1914. dec. 23. 1914. G. 1346. sz.)