Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

736 Kereskedelmi törvény uak üzemét továbbra is folytathassa, ami az elzálogosított gépeknek a felperes részére való tényleges átadását már előre kizárta; az elzálogosítást feltüntető jelzések mellőzése pedig az osztrák polgári törvénykönyv 452. §-a értelmében nem a zálogszerződés érvénytelenségét, hanem csak azt vonhatja maga után, hogy az, aki ezt az óvatosságot elmulasztja, ennek káros következményeiért felelős, ebből a mulasztásából eredő károk feu forgását azonban az alperes nem is vitatta. De nem lehet döntő jelentőséget tulajdonítani annak sem, hogy az A) alatti okiratban a vagyonbukott részéről biztosítékul átengedett ingatlanok s ingó tárgyak felsorolásánál az utóbbiak tekintetében a kézi zálogként való kijelentésének feltüntetése mellőztetett, mert semmi adat sínes a perben arra, hogy a keresetben megjelölt gyár berendezési tárgyak minőségüknél s elhelyezésüknél fogva az ingatlanok tekintete alá eső ingóságok volnának s így abból a körülményből, hogy jelzálogul csak ingatlanok, illetve dologbani jogok köthetők le, a kézi zálog megjelölésének külön kiemelése hiányában sem lehet kétség, hogy az A) alattiban felsorolt gépek és géprészeknek biztosítékul lekötése alatt ezeknek kézi zálogként való lekötése értendő. Ezeknél fogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak egyedül az alperes által fellebbezett ítélete volt helybenhagyandó a kereset főtárgyára vonatkozóan a fennebb kifejtett okokból. (1914. deczember 9. 631/914. v. sz. IV. pt.). Hasonló C. 842/912. v. sz. IV. pt. Tényleges átadás nélkül, az u. n. cunstitutum possessorium utján ingóságokra kézi zálogot szerezni nem lehet C. 260/85; Bp T. 3615/78. (Uj Dtár IV. 134. 1.). C. 260/88 (Uj Dtár I. 550. 1.) V. ö. még C. 9968/904. (u. ott). Az ingó jelzálogjog kivánatos volta mellett döntött az 1911. évi országos jogászgyülés. — Lásd még a következő esetet. 303. és 304. §§. 1203. A szerződés szövegének szószerinti értelme szerint a közadós szövetkezet az általa kölcsönvett öszszeg biztositására zálogba adja a már peresitett és peresitendő követeléseit. Minthogy azonban a zálogszerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a zálogbaadó. átadja a zálogbavevőnek a zálogtárgyakat, vagy kötelezettséget vállaljoja azoknak később leendő átadására, ez azonban meg nem történt éö sem a váltóbeli, sem a könyvkivonati követelések a KT. 303. és 304. §-ainak megfelelő módon el nem zálogosittattak, a szerződés egész szövegéből az állapíttatott meg, hogy a szerződő feleknek nem az volt a czéljnk, hogy a hitelező a szóbanforgó követelésekre valósággal zálogjogot nyerjen, hanem, hogy az általa a közadós szövetke-