Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 737 zetnek nyújtott kölcsönösszegre oly módon biztosíttassák hogy az intézeti ügyész kezeihez a peresített követelésekből befolyó összegekből havonkint részleteket kapjon vissza a kölcsönösszeg törlesztésére. A budapestt kir. törvényszék: Egyetemleg kötelezi alpereseket, hogy a 19,435/911. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben I. 1—6., 8—9., 12—17., 19—37., 39—44, 46—47., 49., 52—69., 72—82., 84—86., 88., 90—91., 94., 96—98., II. 1—8. t. számok alatt felsorolt és ugyanott részletesen körülirt okiratokat felperesnek adják ki. Keresetének ezt meghaladó részével a kir. törvényszék felperest elutasitja. Indokok: Alaptalan alperesnek a felperes ellen emelt kereshetőségi kifogása. A csődtörvény 3. §-ának rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a esődnyitás után a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a vagyonbukott vagyonjogi személyiségét a tömeggondnok folytatja, tehát mindazokat a cselekményeket, amelyeket a vagyonjogi ügyletekre nézve a vagyonbukott tejietett volna, ezután az időpont után a tömeggondnok van jogositva megtenni. De ettől eltekintve is, ebben a perben a felperes elsősorban a tömeghez tartozó és alperesek által jogtalanul visszatartott dolgok kiadását kérte, erre vonatkozó kereshetőségi joga pedig nyilvánvaló. A szerződések értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések szószerinti értelme, mint inkább a feleknek a szerződésben kifejezett és abban megnyilvánuló akarata az irányadó. Az A) alatti szerződés szövegének szószerinti értelme szerint, a közadós szövetkezet 10,000 K kölcsönvett összeg biztosítására zálogba adja a már eddig dr. M. S. utján peresített és dr. F. E. utján peresitendő követeléseit. A szerződés egész szövegéből azonban az tűnik ki, hogy a szerződő feleknek nem az volt a czéljuk, hogy az A) alatti szerződéssel elsőrendű alperes a szóbanforgó követelésekre valósággal zálogjogot nyerjen, hanem az, hogy az elsőrendű alperes az általa a közadós szövetkezetnek nyújtott 10,000 K kölcsönösszegre oly módon biztosittassék, hogy a másodrendű alperes, mint intézeti ügyész kezeihez a peresített követelésekből befolyó összegekből havonkint 1000, illetve 2000 K-t kapjon vissza a kölcsönösszeg törlesztésére. A biztosíték tehát egyrészt a visszafizetésnek a szerződésben pontosan meghatározott módjában, másrészt és főképen pedig a másodrendű alperes személyében rejlett, aki az elsőrendű alperesnek veje volt és akinek intézeti ügyésszé választása és illetve ebben az állásában való meghagyása a szerződés egyik lényeges feltétele volt. Uj Döntvénytár. XVI. 47