Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

714 Kereskedelmi törvény jogát nem összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa, az alapszabály kijátszását jelenti az, ha egy vagy több részvényes részvényeit, vagy azok bizonyos számát szinlegesen egyedül azon okból ruházza át harmadik személyre, hogy az azok által leadandó szavazatok utján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán azon egyéneknek ily módon leadott szavazata érvényesnek nem tekinthető. Egymagában azonban az, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem a megtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a határozatnak többsége az ilyen érvénytelen szavazatokból került ki. A per adataiból megállapítható, hogy érvénytelen szavazatul 36 szavazat tekinthető, az indítványra G36, ellene pedig 59 szavazat esett, nyilvánvaló tehát ebből, hogy még azon esetben is, ha a 36 érvénytelen szavazat mind az indítvány mellett adatott volna is le, azok a szavazás végeredményére, sem a hozott határozat érvénye, sem a határozatképesség szempontjából befolyást nem gyakorolahattak. Miután azonban a mindkét irányban szükséges többség az emiitett szavazatok kihagyása nélkül is meg volt, ennek következtében a közgyűlési határozat e szavazatok érvénytelensége okából meg nem semmisíthető. Nincs ugyan az alapszabályban kimondva az, hogy a közgyűlés elnökének szintén részvényesnek kell lennie, azoul>an épen a közgyűlés fogalmából, amelynek értelmében a közgyűlés a társaságot alkotó részvényesek összességét megillető jogok gyakorlására kirendelt szervezet, a dolog természete szerint az következik, hogy a közgyűlésen való elnökléssel, —• amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bizva — csupán részvényes bizható meg, és hogy igy kívánták ezt meg az alapszabályok is, mutatja az is, hogy a 16. §. szerint még a képviseleti jog is a részvényesi minőséghez köttetett. Ezek szerint szabálytalanság volt ugyan az, hogy a közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a bíróság pedig a KT. 174. §-a alapján megindult perekben a keresetben megjelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkedhetik, ezen szabálytalanság alapján, erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a közgyűlési hatá-