Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Részvénytársaság 715 rozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. Ezeknél fogva az elsőbiróság' Ítéletét helybenhagyni kellett. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a részvényeknek harmadik szemé­lyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés ha­tározatképességének biztosítása végett, ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmi­síttessenek, mivel a részvényeknek ilyen úgynevezett álrész­vényeseknek való átadása, és ezeknek a közgyűlésen részvé­nyesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a rész vények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt, ez az eset azonban itt fenn nem forog. C 1913. nov. 28. 217/913 V. az. Ad I. Azonos C. 279/907; 1260/904. (Uj Dtár III. 398—400. 1.) v. ü. G. 501/907. (Uj Dtár III. 390. 1.); 291/900; 433/900 (Uj Dtár III. 400. 1.) — Ad II. A KT. nem tiltja, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság elnökén kivül az igazgatóság más tagja is megbízható és hogy ennek kijelölését az alap­szabályok az igazgatóság hatáskörébe utalják. Uj Dtár III. 421. l.,Dtár III. f. IX. 256. lap. Ha az alapszabályok a közgyűlési elnöknek szavazati jogot biztosíta­nak, akkor a közgyűlés csak olyan személyt választhat elnökké, aki a közgyű­lésen mint annak szavazati joggal bíró tagja jelen lenni jogosult. C. 2342/907. (Uj Dtár III. 420. I.). 1673. I. Az alapszabályok érvényesen meghatározhatják azt, hogy szavazati joggal csakis az a részvényes bir, aki névre szóld részvényeit a közgyűlést megelőzőleg bizonyos időn belül megsze­rezte s a társulati részvénykönyvben a nevére irattá. — II. A hatá­rozatképesség szempontjából a közgyűlésen képviselt összes részvé­nyek, tehát nemcsak a szavazásra jogosult részvényesek részvényei, hanem azoknak a közgyűlésen képviselt részvényeseknek a részvé­nyei is számításba veendők, akik az alapszabályokban a szavazati jog gyakorlására nézve meghatározott feltételek hiányában a köz­gyűlésen szavazati jogukat nem gyakorolhatták. — III. Az, hogy a részvénytársaság vezérigazgatója, igazgatósági és felügyelőbizott­sági tagjai, elnöke, alelnöke, jogtanácsosa s a hivatalnokai hasonló állásaikat az egyesült részvénytársaságnál is megtartják s esetleg magasabb díjazásban is részesittetnek, nem alkalmas olyan személyi vagy anyagi érdekeltségnek a megállapítására, amely nevezetteket mint részvényeseket megillető szavazati jog gyakorlását az alap­szabályok értelmében a határozat hozatalánál kizárná; és ezek eb­ből az okból attól sem zárhatók el, hogy mint más részvényesek meg­hatalmazottai szavazati jogot gyakorolhassanak. (C. 1914. január 15. 481/1913. v. az. IV. p. t.)

Next

/
Thumbnails
Contents