Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Rcsz vé ny társaság 713 1671. A részvények birtokosa az alaptöke felemelése végett kibocsátott uj részvényekre való elővételi jogával élhet akkor is, ha ö a részvénykönyvben részvényesül bevezetve nincs, ha egyébként tulajdonosi minősége kétségtelen. (C. 1914. szeptember 17-én. 101/V. 1914.) V. q, C. 3970/85. (Uj Dtár III. 395. 1.); 333/98. (u. ott 392. 1.); 975/94 ; 1149/87; 975/94. (Uj Dtár III. 393. 1.). — A részvénykönyvbe bejegyzett, de idődőzben elhalt részvényes igazolt örököse, az által, hogy neve a részvénykönyvbe az elővételt engedélyező közgyűlésig bevezetve nem volt, a részvényelővételi jogra való igényét el nem veszti C. 918/910. v. sz. IV. pt. (Gr. XVIII. 606. 1.) lásd ennek jegyzetét is. 174. §. 1672. I. A részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen úgynevezett álrészv ényeseknek való átadása, és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása czéljából történt. — II. A közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bizva — csupán részvényes bizható meg. A debreceni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes a takarékpénztár azon közgyűlési határozatát támadja meg, mellyel a titkár és'egyúttal ügyész felmentése és állásának betöltése céljából rendkívüli közgyűlés egybehivasa rendeltetett el. Alaki szempontból azt panaszolja, hogy a határozat az alapszabályok kijátszása mellett jött létre oly módon, hogy egyes részvényesek az alapszabályokban meghatározott szavazatoknál több szavazatot gyakoroltak olyképpen, hogy a megengedett hnsz szavazathoz szükséges részvényt meghaladó részvényeiket színlegesen másokra ruházták át és azokat, akikre a részvények ily színlegesen átruháztattak, a megtámadott határozat alapjául szolgáló indítványra leszavaztatták. Kétségtelen ugyan az, hogy amidőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképpen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati