Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

700 Kereskedelmi törvény éven át a felperes nevére kötményezve volt valamely takarékpénztárba elhelyezendő, az képezvén a felperes bérbiztositékát. Felperes az esetre, ha állását 12 éven belül indokolatlanul elhagyná, kötelezte magát 10,000 K kártéritést fizetni alperesnek; felperes fel jogosíttatott az üzletben alkalmazott és összeférhetlen természetű egyéneket az üzletből eltávolítani. Felperes keresetét a KT. 58. §-ának 1. és 2. pontjára alapitva előadta, hogy alperes szerződési kötelezettségét nem teljesítette, mert az 1909. és 1910. évi esedékes járulékait kötményezve nem helyezte el takaraékbetétbe, hanem magánál tartja, továbbá az általa kihitelezett összegekre vele elszámolni vonakodik az alperes, továbbá megtiltotta, hogy a vevőktől felperes pénzt vehessen fel, a felperes által elbocsátott alkalmazottat már másnap visszafogadta alperes, végre az irodából a felperes Íróasztalát és székét kitétette s ezzel a személyzet előtt nevetség tárgyává tette; mindezen okokból jogosítottnak érezvén magát a szolgálatot felmondás nélkül nyomban elhagyni, azt el is hagyta s kéri alperest három évi visszatartott jutalékának, 5781 K-nak megfizetésére kötelezni. Alperes szerint felperes indokolatlanul hagyta el szolgálatát. Eldöntendő, vájjon jogosult-e felmondás nélkül azonnal elhagyni a szolgálatot, s ezzel a szerződéses viszonyt megszüntetni. Bizonyítva van, hogy alperes akkor, illetve attól az időponttól kezdve, midőn a felperes őt a jutalékának a szerződés szerinti elhelyezésére felhívta, felperesnek üzletvezetői addigi jogkörét, hogy a felperes által elbocsátott alkalmazottját nyomban visszavette, hogy a pénzkezelést tőle megvonta, azt egy gyakornokra, illetve kapusra bízta, majd a felperes irodájából ennek íróasztalát és székét kitette, továbbá ama kijelentésével, hogy „felperes mindenkit elbocsát, aki reá vi gyáz", hogy: „eddig ész nélkül volt vezetve az üzlet, verjék ki a fejükből amit eddig láttak, ezután máskép lesz", mig egy felől felperest szerződéses jogai és kötelezettségei teljesítésében korlátozta, gátolta, másfelől felperes egyéniségét a személyzet előtt súlyosan sértette s ezek következtében a KT. 58. §-ának 1. és 2. pontja alapján felperes jogosult volt szolgálatát felmondás nélkül elhagyni annyival inkább, mert felszólításaira alperes a napokon át folytatott fenti eljárásának megszüntetését s az eddigi eljárásra orvoslását kilátásba sem helyezte; ilyen körülmények közt, minthogy felperes követeléseesedékessé vált s a jutalék nemcsak egy befejezett évi mü-