Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

\ végrehajtás egyiéb nemei lőtábla, hanem az illetékes kir. törvényszék, mint polgári Eelebbezéei bíróság- bir hatáskörrel. C: Az iratok tanúsága szerint, a zárgondnok az 1881. LX. t.-cz. 75. §. él teimében rendeltetett ki és a beadott zárgondnoki száraadások ellen kifogások adattak be. A fentebb hivatkozott, t.-ez. 253. §-ának rendelkezése szerint, a 75. §. alapjául zárlaí eseteiben is a 245—250. és a 252. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók, nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy az elsőbiróságnak a zárgondnoki számadások ellen beadott kifogások következtében a 249. §. rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a feleket és a zárgondnokot sommás tárgyalás utján meghallgatva, a netaláni bizonyítási eljárás után a számadás és a 252. §. rendelkezéséhez képest a zárgondnoki dijak megállapítása kérdésében is, ítélet által kell határoznia. Ezekből következik, hogy a zárgondnoki számadás tárgyában bírói eljárás lényegileg ugyanaz, mint az 1881: LIX. t.-cz. 82. §-ában szabályozott számadási peré, mert a zárgondnoki számadás oly esetben, midőn az kontradiktorius eljárás és bizonyitékfölvétel után Ítélettel nyer eldöntést, peres eljárást képez. Miután pedig az 1893. évi XVIII. t.-ez. 229. §-ának első bekezdésének rendelkezése szerint, amennyiben az 188.1 : LX. t.-ez. sommás perbeli eljárást rendel, az 1893. évi XVIII. t.-cz. a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó, nyilvánvaló, hogy oly esetben, midőn az elsőfokban eljáró kir. járásbíróság', az 1893. évi XVIIJ. t.-cz. rendelkezései szerint tárgyalt zárgondnoki számadás tárgyában Ítélettel dönt, az ily ítélet elleni jogorvoslat következtében a másodfokú bíráskodásra nem a kir. ítélőtábla, hanem az illetékes kii-, törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság bir hatáskörrel. Az a körülmény pedig, hogy az elsőbiróság határozatát az 1881 : "LX. t.-cz. 249. §-ának rendelkezése ellenére tévesen ítélet helyett végzésnek nevezte, a. fentieken mit sem változtat s ez egymagában a kir. ítélőtábla hatáskörét meg nem állapíthatja. Ezek alapján tehát a másodbiróság az 1881 : L1X. t.-ez. 39. §-ának o) pontjába ütköző és annak utolsó előtti bekezdése szerint hivatalból észlelendő semmiségi okot idézett elő, midőn másodfokban oly peres kérdésben hozott Ítéletet, mely hatásköréhez nem tartozott, miért is Ítéletét a rendelkező rész értelmében hivatalból megsemmisíteni és a további törvényszerű eljárást elrendelni kellett. (C. 1914. febr. 4. 911.) Lásd az 1912. LIV. t.-cz. 55. §-át, amely szerint amennyiben az 1881 : LX. t.-cz. perbeli vagy perenkivüli sommás eljárást rendel, a polgári perrendtartásban a jbirósági eljárásra megállapított szabályokat kell a végrehajtási eljárásban alkalmazni.