Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

682 Végrehajtási törvény már pedig annak sincs nyoma, hogy az alperes ilyen kezelési utasítás adását állitotta és bizonyítani kívánta voma. És ha már a birói gyakorlaton alapuló jogszabálynál fogva a zárgondnok külön kezelési utasítás nélkül is kereseti joggal bír a haszonbérnek birói uton érvényesítésére, akkor a dolog természetéből folyik, hogy a behajtás iránti perben annak a kérdésnek felmerülése esetében, hogy a haszonbérleti szerződés f eimáll-e vagy sem, ez a kérdés is eldöntendő. A felebbezési bíróság nem sértette meg a S. E. 64. §-ának azt a rendelkezését sem, amely szerint a döntését előidéző okokat szorgos méltatás alapján felhozni és kifejteni köteles, mert a bíróság ennek a kötelességének eleget tett. Az eljárási jogszabályok sértésére vonatkozólag felhozott összes panaszok tehát alaptalanok. Áttérve az anyagi jogszabály sértésére, illetőleg nem alkalmazására és állítólag nemlétező jogszabály helytelen alkalmazására vonatkozó panaszra, az alakilag és tartalmilag nem kifogásolt A) és 3 */• alatti haszonbérleti szerződési okirat tartalmából kétségtelen, hogy az alperes haszonbérbe vette J. L.-tól, ugy is, mint kisk. gyermekei törvényes képviselőjétől az ott megjelölt o—i ingatlant az 1907. október 1-től 1919 szeptember 30-ig terjedő 12 évre; a felebbezési biróság pedig elfogadva az elsőbiróság ítéleti tényállását, megállapította, ho^y a haszonbérbeadó ellen foganatosított végrehajtás folyamán a haszonbérbeadott ingatlan jövedelmeinek kezelésére a felperes a telekkönyvi hatóság részéről 1911. évi október havában zárgondnokul kirendeltetett, amit egy ebként a felebbezési eljárásban •/. és 2. •/. alatt csatolt birói végzések is bizonyítanak ós megállapítást nyert az is, hogy az alperes az A) alatti haszonbérleti szerződést J. L. lmszonbérbeadóval és végrehajtást szenvedővel az 1912. évi május 8-án létesített megállapodás szerint 1912 október 1-től kezdődőleg megszüntette és az ingatlant 1912. évi november hó 1-én elhagyta. Nincs azonban tényállásként megállapítva az alperesnek csakis a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az uj tényállítása, hogy a zárgondnok, aki a végrehajtó bíróságnak 3. • . alatti végzésével a haszonbérben levő ingatlan haszonbéreinek a haszonbérlőtől való beszedésére utasíttatott és aki a végrehajtatónak ezekre a haszonbérekre végrehajtásilag szerzett jogait érvényesíteni van hivatva, a haszonbérleti szerződésnek a zárlat foganatosítása után később történt szerződési megszüntetéséről tudomással birt volna és ahhoz akaratával hozzájárult volna. Az ingatlan haszonélvezetére foganatosított zárlat által a haszonélvezetre jogosított végrehajtást szenvedőtől jogilag