Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

76 Közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai korcsma stb.) használt épületeket vagy épületrészeket és ezeknek mellékhelyiségeit. Ez az állandó adómentesség — az idézett törvény 28. §-ának rendelkezése szerint — nem illeti meg a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem czéljaira szolgáló épületeket, illetőleg épületrészeket, ha ezek gyári vagy ipari czélra kibéreltettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más czélokra használtatnak. A törvénynek ily szövegezése mellett kétséges lehet, vájjon a kérdéses állandó házadómentesség csak egész gyári épületet illet-e meg, avagy megilleti-e azokat a helyiségeket is, amelyeket a ház tulajdonosa gyári czélokra használ olyan épületben, amelynek egyéb részeit bérbeadja, avagy saját lakásául használja, vagy másként értékesiti. A törvénynek minden kétséget el nem oszlató ily szövegezése miatt a törvényhozó szándéka iránt tájékoztatóul a törvénnyé emelt törvényjavaslat indokolása szolgál. Az idézett törvényszakasz indokolásának idevágó része igy szól: „Az állandó adómentesség tekintetében eddig azt a helyes álláspontot foglaltuk el, hogy vannak épületek, melyek nem tekinthetők adótárgyaknak, mert jövedelmük egyáltalán nincs, vagy ha van is, ez a jövedelem a házadóban alig állapitható meg önállóan, mert anak keletkezésénél nem a ház a fődolog; következőleg az ilyen épületben fekvő tőke helyesen csakis abban a jövedelemben adózhatik, melynek keletkezésére közrehat, amely jövedelem azonban más adónem alá tartozik*'. Ezt az elvi álláspontot még részletesebben is kiemeli az indokolás, midőn folytatólagosan kifejti, hogy ,,a gyári épületek adómentességét egyedül az a körülmény indokolja, hogy azoknak hozadéka a gyári üzem jövedelmétől különváltan alig volna a kincstárra és a félre egyaránt igazságosan megállapítható, ennélfogva a helyes adóztatás azt hozza magával, hogy ezek az épületek, melyek az ipari termeléssel elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban vannak, — a vállalat természete szerint — az általános kereseti adóban vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójában viseljék a bennök realizált tőke után eső adót. De mert ezeknek az adónemeknek kivetési kulcsai a házadóénál enyhébbek, az arányos teherviselés szempontjából szorosan meghatározandók azok az épületek, melyek a házadóban — a czélszerüség okáért — adómentesitendők". Utal az indokolás arra is, hogy az 1909. évi VI. törvényczikk megalkotása előtt a nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgáló épületrészek szintén adómentesek voltak. S habár a régi alapon is „csak a termelésben közvetlenül résztvevő épületek mentesithetők az adótól, — igy szól az indokolás, — mindamellett a gyártelepen levő irodahelyiségek, elárusító helyek, boltok adóköte-