Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Illetékszabályok. 55 1875: XVI. t.-cz. 138. A tőzsdei jogosított ügynök által kiállított és annak rendes üzletköréhez tartozó jogügyletet tartalmazó kötjegy nem tartozik a fel­tételesen illetékmentes kereskedelmi levelek közé, és az ilyen köt jegyek a perben felhasználva sem esnek 10 fillér, illetve 2 koronánál nagyobb illeték alá. (Kb. 6826/1912. P. sz.) 1881: XXXIV. t.-cz. 18. és 19. §§. 139. A késedelmi kamatot birtokon belül való felebbezés esetén is a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30-ik naptól kezdve kell fizetni, (Kb. 9387/1913. P. sz.) 1881 :XLI. t.-cz. 21. és 64. §§. 140. Az 1881. évi XLI. törvényczikk 64. §-a szerint vagyon­átruházási illeték nem követelhető akkor sem, ha a telektulajdonos az ut (utcza, tér) szabályozása alkalmával az idézett törvény 21. §-a alap­ján átveendő terjedőkért készpénzben fizet kártalanítást. (Kb. 17.500/ 1912. P. sz.) Az 1881: XXVI. t.-cz. 20. §-ának, negyedik bekezdésében, illetve az 1881. évi XLI. t.-cz. 64. §-ának első bekezdésében meghatározott illetékmentesség kiterjed arra a vagyonátruházásra is, a mely az állam, törvényhatóság, köz­ség javára; a kisajátítási jog kérelmezése nélkül kötött kisajátitási egyezség ut­ján oly közérdekű czélra létesül, a melyre törvény alapján kisajátításnak van helye. Közigazg. bíróság pénzügyi osztályának 33. számú döntvénye. (Uj Dtár XIV, 62 l.) 1883: VIII. t.-cz. 12. §. 141. 1. Az olyan nyugdíj- és segélyegylet, a mely csekély tagsági dij fizetése ellenében tagjainak, illetve azok özvegyei és árváinak mér­sékelt nyugdíjpótlékot biztosit — mint az 1883. évi VIII. t.-cz. 12. §-ában emiitett segélyző pénztár — biztosítási illeték fizetésére nem kötelezhető. 2. Az 1883. évi VIII. t.-cz. 12. §-ában a 2. és 3. §-ra való utalás csak szerkezeti tévedésből történt; helyesen ez a törvényszakasz a 3. és 4. §-ában megállapított illetékek alól mentesiti a segélyző pénztárakat. Kb.: A panaszos által képviselt nyugdíj- és segélyintézetnek beszerzett alapszabályaiból kitűnik, hogy ennek czélja: a hivatal­viselésre képtelenné vált gy.-egyházmegyei katholikus néptanítók­nak, képezdei tanároknak, segédtanítóknak, éneklőknek és karze­nészeknek, valamint ezek özvegyeinek és árváinak jövőjéről való gondoskodás . . . megállapítható, hogy a panaszos által képviselt

Next

/
Thumbnails
Contents