Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

54 Közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai fokozatú illeték követelése az 1907. évi III. törvényczikk 1. §-nak b) pontja értelmében nem jogos. A panaszt csak részben lehetett jogosnak elismerni. A 4.3 százalékos birtokváltozási illeték követelésének jogossága ellen tett kifogás ugyanis alaptalan, mert a közkereseti társaság és a részvénytársaság akkor is különböző jogalanyok, ha ugyanazok a személyek a tagjai; a közkereseti társaság ingatlanainak a részvénytársaságba vitelével, tehát ilyen esetben is, átruházás létesül, amelyre az illetékszabályok 1868. évi hivatalos öszszeáilitása 89. dijjegyzéki tételéhez tartozó 4. jegyzetnek az 1887. évi XLV. törvényczikk 6. §-nak utolsó bekezdése következtében újra feléledt rendelkezését kell alkalmazni; vagyis attól az illetéki díjjegyzék 95. tételének A. 2. pontjában meghatározott 4.3 százalékos birtokváltozási illetéket lehet követelni. Ezt az illetéket a panaszos részvénytársaság azoknak az ingatlanoknak a megszerzése után is fizetni tartozik, amelyek az állami kedvezményekben részesített szeszgyár czéljait szolgálják; mert a kedvezmények csak azt illetik, akinek részére azokat az illetékes minister engedélyezte s azok a kedvezményben részesülő személy jogutódjára a törvény szerint nem szállnak át, avval az 1908. évi 11.347. számú földmivelési magyar királyi ministeri határozattal pedig, amelyre a panaszos a szeszgyári telkek és épületek megszerzése után járó illetéktől való mentességet igényli, nem a panaszos részvénytársaság, hanem a M. Adolf és fiai czégü közkereseti társaság kapott állami kedvezményeket s a panaszos részvénytársaság nem is állítja, hogy a kedvezményeknek reá való átruházását, az 1907. évi III. törvény végrehajtása tárgyában a kereskedelmi magyar királyi minister, 1907. évi 55.800 .számú rendeletével kiadott utasitás 46. §-a szerint, kieszközölte volna. Az alapszabályok 8. §-nak, mint ingóságoknak részvényekért történt átvételéről szóló okiratnak az illetéke czimén követelt 1312 korona 50 fillér illeték alól azonban a panaszos részvénytársaságot fel kellett menteni; mert részvény társulatoknál a társasági szerződési okiratokat az 1869. évi XVI. törvény 7. §-a értelmében nem az alapszabályok, hanem a részvények képviselik, amelyektől, ha névre szólnak, akkor is csak II. fokozatú illeték jár, ha a betét nem készpénzből, hanem egyéb ingóságokból áll, a részvényektől járó illeték pedig az 1910. évi Aszk. 4298. tételszám alatt már ki van róva. Ugyanazokból az okokból, amelyekből az állami kedvezmények alapján vitatott illetékmentességet a szeszgyári telkek és épületek megszerzésére nézve elismerni nem lehetett, alaptalan a panaszos részvénytársaságnak az az igénye is, hogy a szeszgyár tartozékaiért adott részvényektől a II. fokozatú társasági szerződési okirati illeték ne követeltessék. (Kb. 23.592/912. P. sz.)