Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Illetékszabályok. 53 ez utóbbi az alakulás alkalmával fizetendő illetékek alul csak abban az esetben menthető fel, ha a mentességet a kereskedelmi miniszter a részvénytársaságra átruházta. 2. A részvények azon része után, a melyet a társaságba vitt ingatlan vagyon ellenértéke fejében az ingatlan előbbi tulajdonosának engednek át, az 1869. évi XVI. törvényezikk 7. és 8. §-ban meghatározott fokozatos illeték nem követelhető. Kb.: A panaszos részvénytársaság 5000 darab 500 koronás névre szóló részvényre osztott 2,500.000 korona alaptőkével alakult s alapszabályainak 8. §-a szerint az alapitó M. Adolf és fiai cégű közkereseti társaság összesen 740.000 korona értékű ingatlanokat, ipartelepi, gazdasági és gyári fölszereléseket, szeszgyári, készletét és értékpapírokat vitt betétként a társaságba. A. magyar királyi adóhivatal az 1910. évi Aszk. 4298. tétel alatt az 5000 darab 500 koronás részvény mindegyikétől II. fokozat szerint járó 1 korona 88 fillérnyi illetékek összege fejében az 1869. évi XVI. törvényezikk 7. §-a alapján 9400 korona társasági szerződési okirati, az 1910. évi Aszk. 5548. tétel alatt pedig 530.000 koronától 4.3 százalékkal hibás számítással 22.790 korona helyett csak 21.500 korona adás vevési és 210.000 koronától III. fokozat szerint 1312 korona 50 fillér adás vevési szerződési okirati illetéket szabott ki. A fizetési meghagyásokat helybenhagyó pénzügyigazgatósági végzést a panaszos részvénytársaság azért tartja sérelmesnek, mert a részvénytársaságnak ugyanazok a személyek lévén a tagjai, akik az alapitó közkereseti társaságot alkották, a közkereseti társaság ingatlanainak és ingóságainak a részvénytársaságba való bevitelével vagyonátruházás nem történt, de ha történt volna is, a 4.3 százalékos illetéket akkor is csak 1,200.000 koronától, a III. fokozatú illetéket pedig csak 170.000 koronától lehetne követelni; mert a közkereseti társaság, a földmivelési magyar királyi miniszter 1908. évi 11347. számú határozata alapján, a mezőgazdasági szesz- és élesztő gyárra nézve állami kedvezményeket élvezvén, a 370 000 korona értékű szeszgyárnak és 80.000 korona értékű tartozékainak a részvénytársaság által való megszerzése az illetőktől akkor is mentes volna; de ha nem volna is mentes, a 4.3 százalékos illeték alapjául akkor is csak 490.000 koronát lehetne venni, mert a részvénytársaság által átvett ingatlanoknak csak annyi az értékük; minthogy azonban azoknak az ingatlanoknak, amelyeknek megszerzésére az állami kedvezmények nem terjednek ki, csak telekkönyvi átírása történt, azért 120.000 koronától legfeljebb csak 1.9 százalékos illeték járhatna, attól a 900 drb részvénytől pedig, amelyeket a részvénytársaság az állami kedvezményekbon részesített szeszgyárért és tartozékaiért adott, a II.