Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

62 Közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai bályoknak ugyanabban az évben kiadott hivatalos összeállítása — megfelelően az átvett szabályok 68. §-ának — a 136. §-ban követ­kezőkép rendelkezett: „A közvetlen fizetendő illeték lerovására köteleztetnek: 4. kétoldalulag kötelező jogügyleteknél mindkét szerződő fél egyetemlegesen". Kizárólag ez a kötelező jogszabály az 1913. évi VI. törvény­czikk 5. §-a értelmében az 1913. évi január hó l-e után kötött jogügyletekre nézve, mert az 1883. évi XLIV. törvényczikk 95. §-a módositotta ugyan ezt a szabályt, de ezek a módositó rendelkezé­sek az 1909. évi VI. törvényczikk 92., 112. §-ai és az 1912. évi LIII. törvényczikk 41. §-ának egybevetett értelme szerint hatályon kivül helyeztettek. Az illetékszabályoknak fent idézett szakasza az egyetemle­gességet csak a két szerződő félre állapítja meg. Arra az esetre azonban, ha az egyik szerződő fél nem egy, hanem több személy, külön rendelkezést ez a szakasz nem tartalmaz. Ellenben arra az esetre, ha dolog vagy jog szerzésénél az egyik részen több a szerződő fél, az illetéki díjjegyzék 65. tételének jegyzetében a következő általános érvényű rendelkezés van: „Ha két vagy több személy dolgot vagy jogot osztatlanul szerez, ezeket a személyeket egynek kell tekinteni". Ennek a szabálynak az értelme nyilvánvalóan az, hogy a szerzés után járó illeték a közös szerzőkkel szemben egységes kö­vetelés és hogy ennélfogva a közös szerzők az-átruházási illetékért egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartoznak. Olyan rendelkezés azonban az illetékekről szóló törvények­ben nincs, amely szerint a közös ingatlanukat együttesen átruhá­zó személyeket, is egy szerződő félnek kellene tekinteni s ennél­fogva az átruházási illetékért ők is egymás között egyetemlegesen felelősek volnának. Nem is volna elvi alapja annak, hogy a jogközösségnek azo­nos hatályú jogkövetkezmény tulajdonittassék, midőn a visszter­hes szerződés az együttes átruházóknál a jogközösséget megszün­teti, ezzel ellentétben az együttes szerzőknél a jogközösséget léte­siti. Ezekből az okokból a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. Kelt Budapesten, 1913. évi június hó 14-én. Hitelesíttetett 1913. évi június hó 21-én. 1869: XVI. t.-cz. 7. és 9. §§.; 1907:111. t.-cz. 137. 1. Ha az 1907. évi III. törvényczikk alapján állami kedvez­ményekben részesülő közkereseti társaság részvénytársasággá alakul át,

Next

/
Thumbnails
Contents