Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Hagyatéki ügyben. 26 közül, és mert az sincs kizárva, hogy ezekre a bizonyítványokra — habár azok házasságkötés okából kérettek és állittattak ki — az illető külföldeknek házasságkötés után is szükségük lehet, pl. házasságkötésük érvényének saját hazai hatóságaik előtti elismertetése czéljából. Ezekhez képest a kérdéses külföldi bizonyítványok a H. U. 22. §-a értelmében másolatok ellenében a feleknek kiadhatók. (B. M. 113.909/912. sz.) Hagyatéki ügyben. 1894: XVI. t.-cz. 64. §. 53. Távollevő örökös részére kirendelt gondnok az örökösök által önként osztály alá bocsátott dolgokra is kiterjedő osztályos egyezséget köthet. Belügyminiszter: Nincs törvényes akadálya annak, hogy a gyámhatóság az ilyen egyezséget, ha azt a gondnokolt érdekében állónak tartja, gyámhatóságilag jóváhagyja. Az 1877: XX. t.-cz. 87. §-ának második bekezdésében foglaltak szerint a gondnoki képviselet ugyan csupán a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre szorítkozik, ez a rendelkezés azonban csakis a távollét miatt már gondnokság alá helyezett egyén gondnokának hatáskörét szőrit ja meg, de nem érintheti a gondnokság alá nem helyezett távollevő részére az örökösödési eljárás során kirendelt ügygondnok feladatát és képviseleti jogkörét. Sőt az ily ügygondnokrendelésnek az 1894: XVI. t.-cz. 04. §-a értelmében az a célja, hogy a távollevő örökösnek örökösödési igénye a gyámhatóság által kinevezett gondnok képviselete mellett ugy a gyámhatóság jóváhagyásától függő egyezséggel, mint per utján is elintézhető legyen. Hogy a hagyatéki ügyekben a gyámhatóság által kirendelt gondnok ugyanolyan jogkörrel eljárni jogosult, mint az általa képviselt távollevő gondnokolt, azt, az 1894: XVI. t.-cz. 58. §-ának második bekezdése és az 55. §. hatodik pontja is támogatja, mely az érdekelt örökösök között örökösödési jogaikra nézve, tekintet nélkül arra, vájjon azok között oly távollevők vannak-e, akik a gyámhatóság által kirendelt gondnok által képviseltetnek, különbséget nem tesz. Ha tehát az idézett törvény szakaszainak az egyenlő elbánás elvére alapított rendelkezéseivei ellentétben a távollevő gondnoka csupán az öröklési nyilatkozat bejelentésére lenne jogosult, tekintve, hogy az örökösödési eljárásról szóló törvényben ily korlátozás elő sem fordul, a távollevő örökös elesnék mindazon jogoktói és előnyöktől, amelyek az 1894: XVI. t.-cz. részére egyébként biztosit. De a fentebb kifejtett álláspontot látszik megerősíteni a kir. Curiának 1908. évi április hó 23-án 4437/1907. sz. a. kelt döntése is (1. Grill Dtár XV. k. 611. lap), mely szerint a távollevő örökös részére kirendelt ügygondnok egyezség kötésére jogosult. (B. M. 161.913/ 912. sz. rendelete Ny, vármegye közig, bizottságához,