Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

Gyámsági ügyekben. 23 valamint az elhagyottnak nyilvánított gyermekek után 7 éves korig felmerült ápolási költségek a községekre nem tartoznak. Az utóbb idézett törvényczikk 3. §-a, melyre a megtámadott határozat a község marasztalását alapítja, az állami menhely kötelékébe tartozó 7—15 éves gyermekek gondozási költségeit írja az illetőségi községre. Az 1/1903. számú B. M. R. 9. §-a szerint pedig a községek tartoznak ugyan az elhagyottnak mutatkozó gyermeknek a menhelyben elhelyezéséről gondoskodni és a 7 éven aluli gyermek után addig netán felmerült költségeik a menhely által megtéríttetnek, kivéve, ha ugyancsak elhagyottnak nem nyilvánittatik, amikor is a megtérítést a község fizetésre kötelezett hozzátartozóktól igénvelheti. Olyan rendelkezés azonban az idézett szabályban nincs, hogy az illetőségi község az állami menhely részéről felmerült költséget ez utóbbinak tartoznék megtéríteni. Panaszos község felmentését ugyan azon az alapon kérte, mert K. Antónia a kiskorú K. Ida anya t.-i illetőségét időközben elveszítette, — ezzel a kérdéssel azonban, a fennt kifejtett indokokra figyelemmel, foglalkozni nem kellett. Megjegyzi mégis a bíróság, hogy a megtámadott határozatban a panaszos község illetőségi községnek az 1910. évi november hó 29-én 1810/1910. szám alatt kiállított községi bizonyítvány alapján lett kimondva, ebből a bizonyítványból azonban nem tűnik ki, hogy az képviselőtestületi határozaton alapulna és így joghatályosnak tekinthető-e. (Kb. 5245/912. K. szám.) 1898: XXI. t.-cz. 3. §. : 1901: VIII. t.-cz. ő. §. 49. Az árvaszéknek törvényszerű kötelessége annak a ténykérdésnek megállapítása, vájjon a gyermekmenhelyben gondozott, azonban időközben elhalt gyermek menhelyi gondozása alatt elhagyott volt-e vagy sem? Belügyminister: Az a kérdés, hogy az állami gyermekmenhelyek oltalmában volt gyermek után felmerült gondozási költségek behajtása iránti intézkedés, mely hatóság hatáskörébe tartozik, éppen ugy, mint az a kérdés, hogy a szóbanlevő költség ki által térítendő meg, az elhagyottsági kérdés előzetes megállapítása után dönthető csak el. Ez okszerüleg következik az állami gyermekmenhelyekről szóló és az 1901: VIII. t.-cz. 5. §-ában idézett 1898: XXI. t.-cz. 3. §-ának d) pontjában, valamint ugyanezen törvény 8. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezésekből, melyekből nyilvánvaló, hogy a hatóságilag elhagyottá nyilvánítás ténye ezekben a törvényszakaszokban kifejtett jogkövetkezményeket vonja maga után. Minthogy pedig az 1P0J: VIII és XXI. t.-cz-kok yég-