Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

446— 448. §§. 173 árut elrejtés által elvonta a hitelezőktől s azt, hogy ez az értek vagyonához tartozik, csak a hitelezőivel történt kiegyezés, illetve ez alapon a csődeljárásnak megszüntetése után felezte fel. Vádlottnak ez a tette megállapítja a csalárd bukásnak a Btk. 414. §-ának 1. pontjában meghatározott esetét, mert a fizetéskép­telen vádlott a tartozásait egyébként sem fedező cselekvő vagyo­nát ezzel az elvonással még inkább csökkentette; a hitelezőkkel kötött egyezséggel ezeket követeléseik egy részének elengedésére birta; miből önként következik, hogy a csalárd bukást megálla­pító tett által hitelezőinek az elvont vagyon értékével egyenlő ösz­szeg erejéig vagyoni kárt okozott. Minthogy pedig a törvény szerint az anyagi csőd, illetve a csödnyitás csak feltétele a Btk. 414., illetve 416. faiban meghatá­rozott egyes cselekmények büntethetőségének, ellenben a csődeljá­rásnak megszüntetése a tényálladókra nincsen befolyással: ennél­fogva a kir. tábla nem tévedett, midőn a tényállásból azt a követ­keztetést vonta le, hogy vádlottnak tette a Btk. 414. §-ának i. pontjába ütköző bűncselekmény. Nincs alapja a semmiségi panasznak a felhozott többi okra nézve sem, mert az a körülmény, hogy a kir. ügyész azért, mert a vádemeléshez szükséges bizonyíték hiányában a nyomozást meg­szüntette, majd ezeket megszerezve, vádlott ellen a bíróság előtt is vádat emelt, a bírói eljárásra nincsen befolyással, mert a biróság vádlott ellen ugyanazon tett miatt nem hozott Ítéletet, illetve meg­szüntető határozatot, következően az eljárás vádlott ellen ujabb határozat nélkül is folytatható volt. (Bp. 444. §.) A minden irányban alaptalan semmiségi panaszt tehát a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében el kellett utasí­tani. (C. 1913. május 31. 3804/913. sz. III. Bt.) L. az előbbi határozatot. Bp. 446. §. 3. p. 572. §. 340. A sajtójogi felelősséget elhárító védekezés végső határideje a vádirat elleni kifogások beadásával jár le. Ha terhelt a kifogásokban sem nevezi meg azt, kinek felelősségre vonása az ő ellene indított el­járás megszüntetését vonja maga után: ugy ezt a mulasztást az újra­felvételi eljárás során sem pótolhatja. (C 1913 április 2-án, 2406. sz.) Állandó gyakorlat; 1. C. 2489/908., C. 4035/907. (Uj Dtár IX. 289. 1.) 446—448. §§­341. Az újrafelvételi a kir. járásbíróság a vádlott javára az ügyészségi megbízott indítványára és a Bp. 448. §-ában előirt eljárás mellőzésével, abból az ókból rendelte el, mert a vádlott a bűncselekmény

Next

/
Thumbnails
Contents