Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

361., 384., 385. éc 406. §§. 161 A kir. Curia egyik akadályt sem látja fenforogni. Mert abban a kérdésben, hogy a rablás alkotó elemének, az erőszaknak megállapítására alapul szolgáló ténykörülmények bizonyítva lettek-e, vagy, hogy azok a rabláshoz megkívántató erőszak fogalmát kimeritik-e, s ekként vádlott a rablásban vagy pedig más, az adott esetben lopásban bűnös, nem az esküdtbíróság, hanem az esküdtek vannak hivatva dönteni. Ha pedig az esküdtek a vád szerinti főkérdésben körülirt erőszakot megállapíthatónak nem találják, vádlott a rablás tényálladékát nem valósította meg, s így abban az esetben a védelem részéről indítványozott külön kérdésben foglalt lopás elkövetéséről lehet szó. Anyagjogi szempontból tehát a kérdés feltételének nincs törvényes akadálya s igy abból az okból, mert az esküdtbíróság a maga részéről rablás tényálladékát látja fenforogni, a külön kérdés feltevése az adott esetben el nem utasítható s ez alapon ennek az eldöntése az esiküdtek hatásköre alól el nem vonható. De nincs akadálya perjogi szempontból sem. A Bp. 354—361. §§-ai ugyanis nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely a bíróságot elzárná attól, hogy abban az esetben, amidőn a vádlott terhére rótt cselekménynek a főkérdésben foglalt vád szerinti minősítésétől eltérő más enyhébb minősítése is felvehető, hogy ezen enyhébben büntetendő cselekményre nézve akár hivatalból, akár pedig indítvány folytán külön kérdést feltegyen. A lopást pedig enyhébben büntettetik mint a rablás. Minthogy ezek szerint a védő részéről indítványozott külön kérdés feltevésének elutasítására törvényből merített ok nem forog fenn, az pedig kétségtelen, hogy az elutasító határozat illetőleg a panasz tárgyává tett törvénysértés a vádlott érdekét sérti: a védő által a Bp. 427. §. 4. pontja alapján érvényesített semmiségi okból az esküdtbíróság ítéletét megsemmisíteni s ezt a bíróságot uj eljárásra az ítélet hozatalára utasitani kellett. (C. 1013. február 25. 1496. B. sz. a.) Bp. 384. §. 4. bek. 319. Az ítélet ellen csak az az alaki senimiségi panasz tartható fenn, mely az ítélet alapjául szolgált főtárgyaláson jelentetett be. (C. 1913 május 14-én, 3635. sz.) 384. és 385. §§. 320. Nincs kellőleg megjelölve az a semmiségi panasz, melyet a vádlott az ítélet ellen azért jelentett be, mert magát ártatlannak érzi: ez a bejelentés ugyanis tartalma szerint, a Bp. 384. és 385. §-aiban megjelölt semmiségi okok egyike alá sem vonható, de annak értelmére a Döntvénytár. H