Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

154 Bűnvádi perrendtartás. igénylő védelemre, mert igaz ugyan, hogy a Bp. 418. §. értelmében a Bp. XVIII. fejezete, amennyiben a törvény eltéréseket nem tartalmaz, a felebbviteli fötárgyalásra is alkalmazandó, ámde a vád viszonyát a marasztaló Ítélethez már nem csupán a Bp. 325. §-a, de a Bp. 387. §-a is szabályozza, amely szerint a kir. Ítélőtábla a tettazonosság keretén belül csak akkor minősithet súlyosabban, ha a minősités a vádlott terhére meg van felebbezve. A szabad minősités lehetősége a kir. Ítélőtáblánál csak akkor van meg s a Bp. 325. §. szerinti eljárást csak akkor veheti igénybe, ha felmentő Ítéletet vizsgál felül. Minthogy pedig ezeknek az eseteknek egyike sem forgott fenn; a kir. Ítélőtábla csakis hatáskörének túllépésével minősíthette a vádlott cselekményét súlyosabban. Ebből kifolyóan a megsemmisítést a Bp. 384. §. 4. pontja alapján hivatalból kellett kimondani s az elsőfokú bíróság ítéletének minősítését visszaállítani. (G. 1913. január 15. 313. B. sz.) A közvádló által a vádlott terhére bejelentett semmiségi panasz folytán a cselekmény súlyosabban is minősithetö, mint a hogy azt vádlott indítványozta. C. 2260/912. (Uj Dtár XIV. 263. 1.); 1. még az itt felhivott joggyakorlaton, valamint C. 5978/911. (Gr. XVIII. 433. 1.) s az itt felhivott joggyakorlatot. — A bűnösség kérdése nem vizsgálható felül, ha vádlott csak a minősités és büntetés miatt felebbezett. C. 754/906. (Uj Dtár IX. 181. 1.) L. még a Curiának 8615/912. sz. határozatát a B. P. 357. §-ánál e kötetben. 326. §. 1. p.; 385. §. 1. c) p. és 437. §. 307. Minthogy folytatólagos bűncselekmény megállapítása esetében az egyes cselekmények között az akarat elhatározás és a czél egysége, valamint a jogsérelem azonossága következtében olyan összefüggés és kapcsolat létesül, mely mellett a cselekmények számának vagy sorozatának jelentősége elenyészik és minthogy a cselekmények folytatólagossága által létesült egységet az a körülmény sem zárja ki, hogy a tettesnek ugyanazon időszakban elkövetett, de csak utóbb kiderített hasonnemü cselekményei később kerülnek birói elbírálás elé: az egységes bűncselekmény részekre nem osztható, a tettes pedig az egységes cselekmény részeiért külön-külön felelősségre nem vonható. C: A közvédő semmiségi panasza alapos. Ugyanis annak a ténynek megállapítása mellett, hogy vádlott az 1909. és 1910. év folyamán 83 esetben folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettéért és a Btk. 241. §-ában meghatározott fajtalanság vétségéért a dési kir. törvényszéknek 3941. B. 1911. sz. alatt, a kir. ítélőtáblának pedig 85. B. 1912. szám alatt kelt ítéleteivel bűnösnek mondatott ki: a kir. Ítélőtábla vádlottat azért, mert mint községi körjegyző a hivatalánál fogva kezeihez adótartozások czimén nyolez esetben lefizetett összeget jogtalanul