Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

150 Bűnvádi perrendtartás. tényálladékának jogi kétségbevonásával, hanem a valódiság bizo­nyításával, tehát a büntethetőséget megszüntető ok felhívásával védekezett. Ezért a semmiségi panasznak a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára hivatkozó, de a semmiségi ok kellő megjelölése nélkül használt részét a Bp. 434. §-ának harmadik bekezdése alapján vissza kellett utasitani. A panasznak a Bp. 385. §-ának 3. pontjára utnló része pe­dig alaptalan, mert az esküdtbíróság Ítéletében méltányolt eny­hítő körülmények, a jelentékeny súlyosítóval szemben együttvéve sem elég nyomatékosak arra, hogy a büntetés kiszabásánál a ren­des büntetési tétel legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak lehetne tartani, a Btk. 92. §-a tehát nem alkalmazható. Ezek szerint a vádlott és a védő semmiségi panaszának visz­sza nem utasitott része minden irányban alaptalan lévén, azt a Bp. 437. §-ának negyedik bekezdéséhez képest el kellett utasitani. CG. 1913. márczius 26. 2210/913. sz. I. Bt.) Az eddigi joggyakorlattal ellenkező álláspontot inaugurál a C, a mikor kimondja, hogy a fötárgyalási elnök intézkedése és határozata ellen perorvos­lat használható. (Uj Dtár XIV. 262. 1.) — A Curia felülvizsgálja, hogy az el­nöknek az az intézkedése, melylyel a védőnek a szakértőhöz intézett kérdé­sére a feleletadást megtiltotta, sérti-e a törvénynek a védelem szempont­jából lényeges rendelkezését vagy elvét. C. 488/912. (Uj D tár XIV. 271. 1.) — Semmiségi okul szolgál, mikor az esküdtbíróság egy tanu­képen kihallgatandó személynek közjegyző előtt felvett okiratba foglalt nyilat­kozatát a közvádló ellenzése daczára felolvasta. C. 4239/'912. (Uj Dtár XIV. 272. 1.); 1. még az itt felhozott joggyakorlatot. Bp- 124., 542. §§. 297. A kir. járásbíróság előtt folytatott eljárásban a tárgyaló bíró azok ellen, kik rendeletének nem engedelmeskednek, vagy intése daczára a tárgyalás rendjét zavarják, vagy a tárgyalás alatt durva vagy sértő magaviseletet tanúsítanak, rendbüntetéskép a Bp. 542. §-ának harmadik, illetve 124. §-ának második bekezdése szerint csak 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést állapithat meg. Sérti a törvényt az a végzés, a mely a magánvádlót azért, mert a tárgyalás rendjét több­szöri figyelmeztetés daczára zavarta, utóbb pedig vádlottat arczul ütötte, behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra átváltoztatandó 200 korona pénzbüntetéssel mint rendbüntetéssel büntette. (Curia Jogegységi Ta­nácsa: 1913 május 2. 3340/1913. sz. a.) Hasonló C. Je. 3776/907. (Uj Dtár IX. 283. 1.) 125. §. 298. A Bp. 125. §-ában meghatározott esetben a törvény a terhelt védőjének a tanú kihallgatásához való megidézését nem parancsolja

Next

/
Thumbnails
Contents